Jurassic World: Bukott birodalom filmkritika

Járt utat járatlanért

Szerző: Bányász Attila (Miner)

A Jurassic World továbbra is indiánként lépked a Park dinóinak lábnyomában.

A Jurassic World a második részében is folytatja csetlő-botló menetelését a Jurassic Park szélesre kitaposott ösvényén. Ha a World-filmek CGI-tól csillogó felszíne alá nézünk, a Park jól bejáratott sztorivázát kapjuk. Mert mi történt az előző etapban? Egy őslényekkel teli állatkertben az emberi önzés és mohóság miatt valami gajra ment, mire kiszabadultak a bentlakók. Nem ismerős ez valahonnan? A folytatásban pedig egy befektető csoport dönt úgy, hogy milyen jól jövedelmező ötlet, ha az elvadult dinókat összefogdosva elhozzák azokat a szigetről. Nincs új a nap alatt. Máshonnan nézve viszont elmondhatjuk, hogy az alkotók legalább hűek maradtak a Jurassic-ideológiához: áss ki a filmtörténeti (közel)múltból egy csontvázat, és klónozd! A hiányzó részeket pedig pótold máshonnan. Dr. Malcolmot idézve – a Bukott birodalom is megteszi – “aztán jöhet a futás meg a sikítás”.
Nublas szigetén átrendeződött a tápláléklánc, miután a dinók kiszabadultak a rácsok mögül. A lassan kibontakozó őskori idillt megzavarja a sziget vulkánjának a kitörése, amely elpusztítással fenyegeti a törékeny ökoszisztémát. Claire, aki az előző részben képes volt magassarkúban lepsrintelni bármilyen őshüllőt a dzsungelben, ezúttal jó köpönyegforgatóként a dinók megmentésén munkálkodik egy nonprofit szervezet élén. Profithajhász elvei hullámsírba szálltak az Indominus Rex-szel. Onnan érkezik segítség, ahonnan – ha Az elveszett világot nem láttuk volna, talán – nem is várnánk: egy befektető szeretné leróni vélt vagy valós tartozását a néhai John Hammond és a világ felé, egy nyögvenyelősen beiktatott történetszál keretében. Claire-nek és a párszaszájú dinónyelvű Owennek a helyszínen kell közreműködnie, hogy a Kékre “hallgató” raptort is a megmentésre kerülő fajok között tarthassák számon. A cél: minél több dinót átköltöztetni egy édeni szigetre.

Nahát, nagypapa! Hogy te milyen gyönyörű hullaházat rendeztél be!

Naív hőseink még csak fel sem tételezik, hogy a történelem megismételheti önmagát. Mert hát ugye semmi sincsen Ingen! Az állatmentő expedíció jura kori szokás szerint nagyon gyorsan túlélő kalanddá avanzsál, ám az igazi bonyodalmak csak azután kezdődnek, hogy Noé bárkájának akoljai megtelnek.

Szólít a szörny

A Bukott birodalom hangsúlyosan két részre tagolódik: az első fele a Jurassic World korrekt folytatása, magával ragadó hangulattal és lehengerlő vizualitással, vérbeli kalandfilm, ami tulajdonképpen még rá is tesz egy lapáttal az előzményekre. Mintha Steven Spielberg Elveszett világa bonyolódna a szemünk előtt édeshármasba a Dante poklával és Roland Emmerich 2012-jével. Pazar popcorn-mozi, ahol kő kövön nem marad.

Hogy te milyen cuki vagy! Legszívesebben megzabálnálak! Te is engem, mi?

A film második felében a nyílt terek váratlanul összezáródnak, és a nézők kényelmetlen közelségben találják magukat a dinókkal. Itt kellene igazán elemében éreznie magát a film rendezőjének, J.A. Bayonának, aki a korábbi, sötétebb hangvételű produkcióival (Árvaház, A lehetetlen, Szólít a szörny) hasonlóan szűkös pincelejárókban hatolt az emberi lélek mélyére. A spanyol thriller-fenomén azonban valahogy elveszíti a fókuszt. Nemcsak a díszletek és a költségvetés, hanem a feszültség is összemegy, a néző pedig alig bírja nyitva tartani a szemét a teljesen feleslegessé váló IMAX 3D szemüveg mögött. A Bukott birodalom a végére hű marad a címéhez.

Ez a T-Rex milyen egy szerencsés flótás!

Chris Pratt-nek talán több szerencséje lesz egy falka raptorral, mint Thanosszal. Bár nem egy kiköpött Sam Neill vagy Jeff Goldblum, de nem is a színészi kvalitásai miatt szeretjük őt. Owen Grady vagy Űrlord, végül is egyre megy! Bryce Dallas Howard már más tészta, neki volt honnan visszalépni Grace szerepéhez. De legalább a magassarkút – mennyit kaphattak ezért a fejükre – lecseréli egy alkalmasabb lábbelire, és persze fel is hívják erre külön a figyelmet, premier plánban! Egy cameótól eltekintve más érdemleges karaktert nem találunk a produkcióban, akiért kár lenne, igaz, Claire és Owen figurájáért sem rendeznénk gyűjtést Isaura mintájára. Hová tűntek a hősök?

Ne félj, csak a testemen keresztül bánthat téged. Te meg legfeljebb végignézed!

A Jurassic World 2 is megkapja a maga felesleges gyerekkarakterét, ahogy a raptorok kapcsán a felgyújtandó érzelmi szálat – inkább növesztettek volna lőfegyvert a hátukra -, utóbbi minden bizonnyal még szerepet kap a következő részben is. Bayona fény-árnyék játékai most kevésnek bizonyulnak, a karakterek jellemábrázolását pedig nincs mód elmélyíteni – ez nem az a műfaj -, így a rendezővel érezhetően árnyékra vetődött a produkció. Nem baj, a folytatásban visszaül majd Colin Trevorrow a rendezői székbe, akinek a Jurassic World monumentális látomását köszönhetjük.

Múzeumban bujkálás egy raptor elől? Ezt hívják déja vu-nek?

A Bukott birodalom felemás produkcióként is sikeres lehet, mert a nézők legalább annyira ki vannak éhezve az újkori dinókra, mint azok ránk. Az más kérdés, hogy a többséget még mindig Spielberg látomásának visszfénye kísérti. A harmadik részre talán már elhalványul annyira, hogy az alkotók végre új utakra merészkedjenek.


Jurassic World: Bukott birodalom filmadatlap



2 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Valahogy nem értek egyet a cikkel. Nagyon jó film! Az előző rész esetében az volt a kritikusok problémája, hohy nagyon hasonlìt az első jurassic parkra, és nem mitat újat. Itt meg az a bajotok, hogy nem csak egy szigeten történik az egész, és elég merész irányba viszi el a történetet. Érdekes ez…

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..