A kém, aki dobott engem filmkritika

Ízetlen lében két kanál

Szerző: Bányász Attila (Miner)

Újabb kémjátszma, avagy zűrzavar Budapesten, ahol Kunis a zűr, Mckinnon meg a zavar. Hiába lapátolják két kanállal, sajnos akkor is íz(lés)telen ez a “goulash”.

Lassan elmondható, hogy kis hazánk a kémfilmek Mekkája, elég csak a közelmúltba visszatekinteni: hol Gary Oldman tüneményes “mosolya“, hol Melissa McCarthy mérhetetlen egója, hol meg Jennifer Lawrence visszafogott szexepilje borította virágba a magyar ugart. Ez az igazi országimázs, még akkor is, ha Budapest néha csak más világvárosok dublőreként tűnik föl a vásznon. A hazai filmszínházak sötétjében így is egyszerre dobban büszkén megannyi honfi szív. Ezúttal egy amerikai páratlan páros “európai vakációjának” adott talpalávalót a magyar puszta, és biza’ nincs mit szégyenkeznünk: a fővárosi helyszín nem egyszer főszereplővé lép elő, maga mögé utasítva a film bajos bájos sztárjait.
A kém, aki dobott engem akár Paul Feig 2015-ös kémfilmjének folytatása is lehetne, de – sajnos – nem az. Feig, McCarthy és a magyar helyszín anno olyan elképesztő hármas konstellációban találtak egymásra, amelyre azóta sem volt példa. Feig, aki a Koszorúslányok óta az alpári csajos vígjátékok pápájává nőtte ki magát, a Szellemirtók női remake-jével is csak elvérezni tudott. Úgy tűnik, nálunk, velünk ért el a csúcsra! Nem beszélve McCarthy-ról, aki, ugye, itt csábíthatta ágyba Jason Statham-et. Szegény fiú, azóta sem találja a helyét – meg a Balatont! -, és kínjában holmi cápával vigasztalódik!

Ne húzd az idegeimet, mondd már, hogy mit ír rólunk a filmtrailer!

Az új kémesdi tehát nyilvánvalóan A kém nyomdokvizein indult neki a megvalósítás útjának. Kiszűrték Feig filmjének kvintesszenciáit: kőkemény akció, poénszóró komika, “tökös” rendező és a tengerentúlon egzotikusnak tűnő, európai helyszínek. Egy csajos vígjáték csak autentikusabb lehet, ha női író-rendezőre bízzuk, és a feltörekvő komikánk mellé hozzácsapunk egy A-listás sztárt is.

– Szerinted most mit vár tőlünk a rendező?
– A f*sz tudja!

Susanna Fogel rendező rendkívül hiteles barátnő kapcsolatot fest a vászonra, kétség sem férhet hozzá, hogy Audrey és Morgan, bár látszólag tűz és víz, egy húron pendülnek. Ezen nagyon sokat dob Mila Kunis és Kate McKinnon párosa, akik között “megvan a kémia” (neeem-nem az!), miközben önmagukban is megállják a helyüket, igazi egyéniségek (bár Kunis most hangyányival hiteltelenebb átlag csajként, mint a Rossz anyákban átlag anyaként).

Lapulj le, Mila, akkor talán nem veszik észre a nézők, hogy játszunk ebben a filmben!

Azonban amíg Fogel elpepecsel a barinők kapcsolatának részleteivel, a humorra nem marad puskapor. Pedig bármilyen vígjátékról van is szó, a legfontosabbak a poénok, építkezzenek bár jellem- vagy helyzetkomikumra, teljesen mindegy! A kémen sem lehetett állandóan nevetni, de olyan szintű poéncunamit zúdítottak a nézőkre, hogy már csak a nagy számok törvénye alapján is számos betalált. Itt viszont inkább csak megmosolyogtató helyzetek adódnak, önfeledt nevetés a közönség soraiból alig hangzik föl. Kunis Miss Átlagból Femme Fatale kémnővé érik – bár a szőke hajfestés nem áll jól neki -, McKinnon hát ő meg, izé, hozza a szokott dilis szőkét (az a gyanúm, hogy tulajdonképpen magát adja). Ez azonban most kevésnek bizonyul! Ha nem lennének a filmben a kőkemény akciójelenetek – le a kalappal a kaszkadőrök előtt! – na meg Árpa Attila, akkor bizony unalmas, rossz filmnek bizonyulna ez a kémparódia. Így viszont az összkép – amelynek jelentős részét a magyar helyszínek teszik ki – menti a produkciót, és tartja a gyenge közepes színvonal közelében.

Ezért az alakításodért max tőlem kaphatsz egy szobrot, csajszi!

A történetről nincs értelme sokat beszélni: a kémfilmeknek sosincs erős sztorijuk, talán ezért van dömping belőlük?! Audrey (Kunis) az a sültgalamb-várós típus, miközben Morgan-re (McKinnon) jó, hogy nem húztak még kényszerzubbonyt! Audrey-t nemrég dobta a pasija, Morgan ápolgatja a lelkét, amikor feltűnik az ex, és a lányra bíz valamit. Nem lövünk le nagy poént – a film címe már megtette -, hogy a fickó kém, és ezt a valamit a lányoknak el kell juttatniuk az amerikai A-ból az európai B-be, miközben az út során számos meleg helyzetbe kerülnek.

Kémek, mint ti

A kém, aki dobott engem még talán jó is lehetett volna, az aktuális nyár hűsítő komédia-koktélja, ha jóval több humort mixelnek bele. Így viszont felejthető, mi több, kihagyható darab, amelyben Kunis ugyan édes, McKinnon pedig savanyú, az ellentétes ízek azonban nem erősítik, hanem jelen esetben kioltják egymást. Így lesz A kém, aki dobott engem finom koktél helyett napon felejtett csapvíz.

Értékelés: 5/10


A kém, aki dobott engem filmadatlap



NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..