vasárnap, november 19, 2017
Kritika

Kritika

Filmkritikák, vélemények a megtekintett mozi vagy DVD filmekről.

Michael Keaton morózus kiképzőként fogja ki magának a megemberesedett Dylan O'Brien-t, hogy a hajánál fogva rángassa végig az akciófilmes klisék vendégmarasztaló ingoványán. A film végére az amerikai bérgyilkos saját fegyvere csövére harap, jó, ha a néző nem követi. Temetni jöttem e franchise-t, nem dicsérni!

Ismét ránk kényszeríti bohócfóbiáját Stephen King. Szalmahaj és krumpliorr? Fuss, Forrest, fuss... az első moziba be! Végre egy valamirevaló King-féle horror-adaptáció!

Francis Ford Coppola lánya ezúttal Délre csábít minket: egy zárt női közösségben ereszti szabadon Colin Farrellt, mint farkast a juhok közé... vagy fordítva?

Ryan Reynolds és Samuel L. Jackson közös akció-vígjátékára jó marketing érzékkel húzták rá a Több mint testőr-imázst, nemcsak azért, mert ismét a fehér fickó védi a "feka" seggét, hanem mert ennek a filmnek is központi témája a szerelem. Igen, baszd meg, ez egy szerelmes film!

A XX. század első népirtásának állít mementót legújabb filmjével Terry George. Az örmények sanyarú sorsát már jó néhány film - majd tucatnyi doku és néhány játékfilm - bemutatta, mégsem kapott soha akkora visszhangot, mint a század bármely másik tömegmészárlása. Ki más változtathatna ezen érdemben, mint a Hotel Ruanda rendezője? Még akkor is, ha egy, a James Cameron Titanicját megidéző romantikus love story háttereként állítja be a genocídiumot.

Békéről ezúttal szó sem lehet! A Sors patikamérlege készen áll! Majom vagy ember?

Polgárháborúban bemutatkozó, közkedvelt, barátságos és meglehetősen hányatott sorsú szuperhőst a Marvel sikeresen adaptálta moziverzumába! Nemcsak a legjobb Pókember-filmet, de egyben az utóbbi idők egyik legszórakoztatóbb Marvel-darabját üdvözölhetjük benne! Isten hozott itthon, pókarc! Megérte rád (ennyit) várni!

A Drive – Gázt! követően valószínűleg sokan gondolták úgy, hogy “gengszterek sofőrje” filmes témában újat mutatni már nem nagyon lehet, és stílusosan került pont a zsáner végére. Nos, Edgar Wright rendezőnek – híven önmagához! – ezúttal is sikerül meglepnie minket: új akciófilmjében Damien Chazelle zeneiségét ötvözi Refn Drive-jának hiperrealista megközelítésével, a végeredmény pedig, hát… egy nyálasképű, muzikális, Bébi nevű kölök, aki dallamról dallamra dodzsemezve zúzza le a fél várost.

A jó útra tért lángelmét ismét megkísérti a „sötét oldal”, miközben két kézzel nyúl utána a múlt: egyrészt a családja, másrészt az életre kelt ’80-as évek képében. Nem, ez nem valami sötét skandináv krimi a jeges északról, hanem a legújabb családi animációs vígjáték Hollywoodból, amely a mókás minyonok apró vállain érkezik a mozikba. Vajon mi lehet Gru sikerének titka, és miért vonzódunk a sötét karakteréhez?

Tessék, csak tessék közelebb jönni! Ez itt a rémségek cirkusza, járkáló holtakkal, megelevenedő múmiával és testet öltő homokviharral! Lépjen be bátran, hogy farkasszemet nézhessen a Gonosszal, és ne jöjjön tőle zavarba hatszemközt! Itt bizony darabokra szedjük Tom Cruise-t, szétcincáljuk Russell Crowe-t, hogy a végén rájuk sem lehet ismerni! Így múlik el a világ dicsősége! És kezdetét veszi valami sötét!

Az istenek alkonya a feminizmus diadala! Van ebben valami sorsszerű, akárcsak a világháborús csatatér vérzivataros füstködében szirmát bontogató őszi rózsában! Későn jött virág, sokáig kellett várni rá! De miért pont Jack Ryan-nek kell leszakítania?!

Bár a Karib-tenger kalózai kilábaltak arról a mélypontról, ahová ismeretlen vizeken tévedtek, továbbra is Gore Verbinski marad az a rendező, akinek valóban jól is áll a kalózosdi!

Közösségi oldalak

16,218RajongókTetszik
1,286Feliratkozó+1
250KövetőKövetés
24,200FeliratkozóFeliratkozás
- Hirdetés -
Hirdetés