hétfő, szeptember 25, 2017
Dokumentum

Dokumentum

Valódi történetek valódi szereplőkkel - ez nem csupán a fantázia szülötte

Első pillantásra olyan, mint a többi európai síkság. Egykor a szél, a folyók munkálták, mára lépten-nyomon az ember keze nyomát viseli. A magyar Puszta mégis más: titkos életet él, ahol mindig történik valami. Nagy testű madarak lökdösik-taszigálják egymást, a fehér színű, sós tavak forgalma a nagy repülőterekével vetekszik, agancsok csattognak, akár a kardok és mindezt megtapsolja egy bagoly. A legkülönösebb szerzet maga a főszereplő. Az aranysakál régen itt élt, de mivel üldözték, évtizedekre eltűnt. Ez a négylábú ragadozó azonban dacolva a veszéllyel visszatér és családot alapít. A fagyos éjszakában az új falka már együtt üvölti: ez a táj a mi birodalmunk.

Amikor befejeződött az utolsó jégkorszak, egy nyolcvanezer évig tartó télnek szakadt vége Európa nagy részén. A jég elvonulása után újra elkezdődött az évszakok váltakozása. A kontinenst hamarosan sűrű, élettel teli erdőségek borították be, amelyekben a vadállatok számos fajtája jelent meg. Az Évszakok a bölények, a farkasok, a hiúzok, medvék és a többi európai vadállat története, ahogy próbálnak alkalmazkodni és túlélni, dacolva a klímaváltozással és a magának egyre nagyobb területet kiszakító emberrel.

A dokumentumfilm kendőzetlen őszinteséggel mutatja be, mi minden történik az osztrák pincékben, ahol legtitkosabb szenvedélyeiket élik ki a szereplők.

A rák a modern orvostudomány egyik komoly problémájaként évtizedek óta folyamatos kihívások sokaságát jelenti a tudomány és gyógyászat számára. A súlyos betegségben szenvedők közül...

A film Kassai Lajos tevékenységével, az általa újrateremtett - csak az elődeinkre jellemző ősi harci képességgel - a lovasíjászattal, ennek szellemi hátterével, az abból létrejött, a világban futótűzként terjedő sporttal, Kassai Lajos kulturális életünkben betöltött szerepével foglakozik.

Az Oscar-díjas Pingvinek vándorlása rendezőjének, Luc Jacquet új dokumentumfilmje a globális felmelegedésről szól. Történetének főszereplője, Claude Lorius, aki egész életét a sarkkutatásnak, és a globális felmelegedésnek szentelte. Először 1956-ban, kalandvágytól vezérelve jelentkezett egy sarkköri expedícióra, és az Antarktisz varázslatos világa egy életre rabul ejtette a szívét.

Az Oscar-díjas Alex Gibney dokumentumfilmje a botrányairól híres Szcientológia Egyházról szól. A film a Pulitzer-díjas Lawrence Wright könyve alapján készült, és nyolc kiugrott tag portréján keresztül mutatja meg a szekta külső szemnek láthatatlan működését. A sokkoló vallomásokból kiderül, mennyire manipulatív a több országban hivatalos vallásként elfogadott Szcientológia világa...

Ricsit környezete folyton arra kényszeríti, hogy behúzza a kéziféket. De mint minden vagány srác, Ricsi sem akar megfelelni senkinek: otthagyja az iskolát, mert ő valaki szeretne lenni. Most, azonnal, 17 évesen. A jogsi nélküli illegális rodeók, a hajnalig tartó bulik, a rendőrök elöli futás és a szüleivel való állandó viták a hétköznapjai részévé válnak. Ricsi elhatározza hogy kipofozza roncs BMW-jét a kertvégi disznóólból kialakított garázsban, hogy elindulhasson a vidék híres rally versenyén. Mindent megtesz, hogy összeszedje ehhez a pénzt, amiből persze még több probléma születik… Zsaruk. Csajok. Rommá tört kocsik.

A Maradj íven! minden idők hat leggyorsabb motorversenyzőjének történetébe nyújt betekintést, amelyből kiderül az is, milyen végzet várt rájuk a sportág fénykorában. Mindannyiuk számára sok forgott kockán, miközben több mint háromszáz kilométeres óránkénti sebességgel hajszolták a dicsőséget – motorkerékpáron. A film a magas fordulatszámon pörgő sport rejtelmeibe avatja be a nézőt, és azokba az időkbe kalauzol el, amikor sebességrekordok dőltek és zseniális tehetségek száguldottak a pályán.

A másfél órás kreatív, szocio - dokumentumfilm azt mutatja be, milyen volt a rendszerváltozás előtt Magyarországon meleg férfiként élni. A témának négy fiatal meleg srác ered a nyomába. Hét idős meleg férfi személyes élményei, a kikért titkosszolgálati akták, a mai társadalmi és jogi környezet tükrében értelmezik az elmúlt 50 évet.

Ez egy rendhagyó, szellemes és humoros dokumentumfilm, mely által bepillanthatunk egy világhírű kulturális intézmény színfalai mögé. Johannes Holzhausen rendező és stábja több mint két éven át gyűjtött anyagot a bécsi Szépművészeti Múzeumról szóló filmjükhöz. A kommentárok, interjúk megvilágítják az intézményben zajló különböző munkafolyamatokat, például azt, hogyan kell megteremteni a tökéletes teret egy műtárgy prezentálására. Az ügyvezető igazgatótól a takarítóbrigádig, a rakodómunkásoktól a művészettörténészig a múzeumban dolgozó valamennyi munkatárs ugyanannak a gépezetnek egy önálló fogaskereke.

Ez a film egy lányról szól, aki semmi mást nem akart, csak hogy szeressék őt. Egy lányról, akinek szüksége volt a szeretetre, de nem mindig kapta ezt meg környezetétől és azoktól, akik a legközelebb álltak hozzá. És gyakran eltolta magától azokat, akik végül mégis kimutatták iránta érzett szeretetüket. Az Amy ezért végső soron egy film a szeretetről és a szerelemről.
- Hirdetés -

Közösségi oldalak

16,090RajongókTetszik
1,286Feliratkozó+1
246KövetőKövetés
23,452FeliratkozóFeliratkozás
Hirdetés