Támadás a Fehér Ház ellen kritika

7
871

Támadás a Fehér Ház ellen kritika

Gerard Butler drágán adja az életét

Írta: Kenobi

Egy sor állig felfegyverzett, s feje búbjáig becsomagolt rosszarcú heves tűzharc során elfoglalja a Fehér Házat. Túszul ejtik az elnököt, az alelnököt, meg mindenkit, aki számít valamit és épp ráért egy kis raboskodásra. A terroristák történetesen koreaiak – így aztán ferde szemmel követhetjük az eseményeket. Követelnek ezt-azt, atommal is fenyegetőznek. A házelnök vezetésével felálló válságstáb tanácstalan, röviden, büdös nagy káosz van a környéken. Csak egy volt testőr segíthet a bajban – Gerard Butler magányos farkasként rak rendet és drágán adja az életét.

Támadás a Fehér Ház ellen kritikaHollywoodnak mindig is kedvenc témája volt szeretett elnökük elrablása, megölése, móresre tanítása. A kilencvenes években egy sor film készült, gyakorlatilag sablonra. A leginkább sikerre utalt változatban Harrison Ford keménykedik a gazfickókkal. Az elnök különgépe mondhatni etalon lett, amelyben a szimpatikus, és meg nem alkuvó Mr. President harcias tettei hájjal kenegették a hazafias érzelmű nézők lelkét. Aztán jött szeptember 11. Az USA elleni támadás történelmük legsötétebb napjait jelenti, és már nem illett szórakozni a terrorizmussal, az Álomgyár is ellapult egy ideig. A terrorakció áldozata lett például Arnold Schwarzenegger: Az igazság nevében című bosszúállós mozijában merénylet merényletet követ, majd terroristákat dádáz, jegelték is egy ideig a premiert, mondván, feltépheti az amerikai büszkeségen ejtett sebeket.

Azóta sok víz lefolyt a Dunán, s úgy tűnik, Oszama bin Laden levadászása mázsás tehertől szabadította meg az amerikaiakat, így a terrorizmus, mint a gonosszal való riogatás lassan lekerült a tabu listáról, csak a hétköznapi rettegés maradt. Érkeznek is sorban az alkotások, például 2013-ban vagy kétszer lövik ripityára a Fehér Házat.

Támadás a Fehér Ház ellen kritika

Az USA elnökének foglyul ejtése, mint fentebb jeleztem, már rutinmunkának számít a filmek birodalmában, kiszabadítása is közhelyek tengerét zúdítja ránk. A Támadás a Fehér Ház ellen rendezője Antoine Fuqua (Kiképzés, A Nap könnyei, Artúr király) sem bújhatott el a kötelező szabályok elől, a hazafias szív magas hőfokra izzítása követelmény. Meg is tesz az ügyért mindent. Az amerikai zászló központi elem filmjében, szitává lyuggatva, kókadozva, vagy büszkén, de lobogni kell a szélben. Az elnököt eljátszó színészének pedig nincs mese, meg kell nyernie a közönséget, sok múlik ezen. A seggállú Aaron Eckhart pedig elmondhatja, nem vallott szégyent. Karaktere kemény, mégis emberséges, s az sem árt a pozitív elbírálásban, ha sajnáljuk kicsit, mert családi tragédia áll a háttérben.

A felsoroltak mind-mind ezerszer szánkba rágott klisék, amiktől általában atomjaira hull egy produkció, jelen esetben viszont az ellenkezője áll fenn. A Támadás a Fehér Ház ellen már a címéből is elárulja, nem árul zsákbamacskát. Látatlanban is tudjuk, mire számíthatunk. A film rendezője pedig könnyűszerrel felel meg az elvárásoknak, mert profi csávó a szakmában. Antoine Fuqua ugyanis az a fajta fickó, aki ügyesen csempészi be munkáiba egyéniségét, úgy, hogy megfeleljen a tömegízlésnek, bár most az az érzésem, lépett kettőt a kommersz irányába. A feszültség generálásához mellesleg nagyon ért, jelen filmjében is képes csúcsra járatni az izgalmat, az ember észre sem veszi, de körmét rágja, úgy drukkol főhőseinek. A Fehér Ház ostroma pedig nagyon valósághűre és látványosra sikeredett. A gomolygó füst, a jobbra-balra elsüvító lövedékek, a tűzharc hevében úgy éreztem, mintha ténylegesen is a háború poklában lennék. Rémisztő felfedezés!

Támadás a Fehér Ház ellen kritika

Ezek után bizton állítom, nem lövünk mellé a filmmel. Persze szemlélhetjük kritikusan is, jóféle köcsög módjára. Mert belekötni való jócskán lenne az egyébként vékony jégen táncoló alkotásban, például az, hogy mennyire Drágán add az életed! filingje van a produkciónak, a válságkabinet tökölése pedig erősen Az elnök különgépében látottakra hajaz. A szereplők és a helyszín nyilván változtak, és Butler is mintha alacsonyabb szinten jegyzett prédaként lenne elkönyvelve a filmes szórakoztatásban, mint Willis és Ford. Szerencsére, akadnak azért csavarok a sztoriban és a kivitelezés is roppant profi: látványos, pörgős, néha megdöbbentő. A túszejtők ezúttal koreaiak – ami a mostani aktuálpolitikai helyzetben naprakésszé teszi a produkciót – de simán lehetnének ruszkik, arabok, vagy a közeli nyugdíjas otthon reggelijében csalódott taták, annyira mellékes, csak legyen valakit, akit aprítani lehet.

Gerard Butler pedig nagyon jól végzi a gazok ritkítását. Személynek köszönhetően egészen véres akciókban „gyönyörködhetünk”: nem finomkodik, nem sokat gatyázik, amikor fegyvert ragad, vagy nyakat kell törni. Tehát hullik az ellen, közben eleresztenek egy-egy humorbombát is – még röhögni is lehet a durvulás kellős közepén. Egyébként Butler tökéletes választás a szerepre: marcona és elkötelezett hazafi, izommal sem áll rosszul. Az a forma alak, akinek elhiszem, ha odasóz, még a levegő is megkékül a környéken. Kicsit mereven, kicsit nyögvenyelősen takarít, de aztán beindul a hullagyártással.

Támadás a Fehér Ház ellen kritika

Támadás a Fehér Ház ellen értékelés: Kifejezetten izgalmas, látványos és szórakoztató produkció. Remek rendezés és egy ereje teljében gonoszokat püfölő Gerard Butler, aki kapott egy igazán utálnivaló rosszfiút Rick Yune (James Bond: Halj meg máskor) személyében. Nyilván, vannak hibái, és célszerű helyén kezelni, ám az akciófilmek népes táborában nem teljesít rosszul. Láttam már jobbat is, rosszabbat is és hasonlót is. Olympus végül megúszta, a Fehér Ház lerombolására felkészül Roland Emmerich!

Értékelés: 7/10


Támadás a Fehér Ház ellen filmadatlap

7 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Köszönjük Kenobi! Kíváncsi vagyok nagyon a filmre engem meg fogott az előzetes és a kritika sem rossz róla! Bocsánat nem kritika, hanem személyes élmény beszámoló!:D

  2. Tegnap volt szerencsém ehhez a förtelemhez. Ilyen buta, logikátlan, béna filmet nagyon rég nem láttam. Szörnyű az egész… az utolsó nagy pillanatnál az egész közönség szinte egyszerre nevetett fel az egész butyutaságán. Technikailag jól meg van csinálva, de ennél több pozitívum nem nagyon akad.

  3. Az a baj,szerintem a legnagyobb baj,hogy ezt a filmet már többször láttuk.Ugyan más címen,meg más szereplőkkel,de láttuk.Más a helyszín,mások a terroristák,de a történet ugyanaz és a végkifejlet is.Ennek ellenére tetszett a film,bár így utólag már nem moziba nézném,hanem otthon a kanapén elterülve a házimozin bömböltetve.Nézhető,mert élvezetes,de csakis annak,aki még nem látott Die Hard filmet 🙂

  4. A film persze, hogy “mar a cimebol is elarulja” ha egyszer megint ilyen “zsenialis” forditast muveltek. En tegnap lattam, mely nyomokat nem hagyott bennem, csak azt nem ertem, hogy banhatnak el rendorseggel, hadsereggel, de Gerard Butlerel mar nem. :).

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..