Mission: Impossible – Fantom Protokoll kritika

17
456

MI4 head

Mission: Impossible – Fantom Protokoll kritika

Haggyállógva Kalifán

Írta: Bányász Attila (Miner)

Látvány, humor és csapatmunka – ennyivel több az új Mission: Impossible rész. Az Ethan Hunt Saga eddig jól bevált receptjén talán most változtattak a legdrasztikusabban az alkotók. Már az első rész is messze helyezkedett az 1966-os eredeti tévésorozattól, más kérdés persze, hogy kinek mennyire jött be a film. Brian De Palma, John Woo, J.J. Abrams… mindegyik részt egy-egy nagy nevű rendező jegyezte, és mindegyikük belevitt valami sajátos, személyes ízt. Ez most sincs másképp, azonban először fordult elő a franchise történetében, hogy Oscar díjas rendező foglalt helyet a rendezői székben.

MI4 - poster2Brad Bird rendező neve elsősorban a Pixar Stúdió Oscar díjat nyert animációs filmjeivel, A hihetetlen családdal és a L’ecsóval kapcsolatban hangozhat ismerősen. Elsőre meglepőnek tűnt, hogy Bird első élőszereplős debütálásának szánták Ethan Hunt soron következő kalandját. Akármennyire is kockázatos lépés volt ez, bejött a dolog. Bird igazi kémfilmet tett le az asztalra, és az eredményt tekintve határozottan nincs oka szégyenkezésre.
A film kezdőjelenetében rögtön Budapestet csodálhatjuk meg, IMAX vásznon olyan hatást keltve, mintha mi magunk lebegnénk a város felett. Mielőtt a hazafias érzésektől könnybe lábadna a szemünk, rögtön szemet szúrhat néhány részlet, ami nem stimmel a város látképével kapcsolatban: Bird bizonyos városrészeket saját szája íze szerint digitálisan megváltoztatott, így ne lepődjünk meg, ha például óratorony nő ki a földből ott, ahol semmi keresnivalója nincsen.
Az apróságokon túllendülve máris az akció sűrűjébe ránt magával egy ismerős arc, a Lost – Eltűntek sorozat „Son of a Bitch” Sawyer-eként elhíresült Josh Holloway, aki méltánytalanul keveset szerepel a filmben. Mindenesetre jól áll neki a magyar vircsaft, nem beszélve a háttérről, de mielőtt igazán elhelyezhetnénk őt zord magyar valóságunkban, már ugrunk is Moszkvába, hogy Hunt rendkívül szórakoztatóra sikerült börtönszökésénél kibiceljünk. Hogy mit keres Hunt egy orosz börtönben, később kiderül, de nem szeretném elspoilerezni. A hivatalos szinopszis farvizén maradva: Hunt kis csapata élén a Kreml felé veszi az irányt, hogy az archívumba betörve némi információhoz jusson. Aki látta az előzetest, annak nyilvánvaló, hogy a dolgok nem egészen úgy alakulnak, ahogy Hunt-ék azt elképzelték, és csak füstölgő romokat hagynak maguk után. Rögtön életbe lép a Fantom Protokoll, amelynek értelmében az amerikai kormány feloszlatja az IMF-et (Impossible Missions Force, köze sincs a Nemzetközi Valutaalaphoz!) és elhatárolódik Hunt-éktól. Az ügynökcsapat tehát magára marad. Mégis úgy határoznak, folytatják országhatárokon átívelő, szélmalomharcnak tűnő küzdelmüket Kurt Hendricks ellen, aki nemes egyszerűséggel globális atomháborút kíván kirobbantani. Hőseink Moszkva után megjárják Dubait, hogy végül Indiában tegyenek pontot történetük végére.

MI4 - 01

A film leglátványosabb jelenete egyértelműen a 828 méter magas Kalifa Torony, azaz Burdzs Kalifa megmászása. Hunt-nak a világ legmagasabb felhőkarcolójának a szerverszobájába kell bejutnia. A fáma szerint a díszletesek hiába húzták föl a Kalifa néhány emeletének modelljét, Tom Cruise jelezte, hogy nem díszleten, hanem az eredeti toronynál kívánja a felvételeket elkészíteni. A díszleten tehát eltervezték és begyakorolták, a Burdzs Kalifán pedig élesben leforgatták a jeleneteket. Tom Cruise összes külső Kalifa-jelenete tehát eredeti helyszínen, a szédítő mélység fölött lógva lett rögzítve, s valószínűleg azért is lettek ezek olyan hatásosak!
A film egyik produkciós cége a Bad Robot, amely nem véletlen, hiszen alapítója az az Abrams, aki a film harmadik részét is jegyzi rendezőként. Abrams ötlete volt, hogy Hunt az új részben ne magányos hős, hanem csapatjátékos legyen, és az ő javaslatára került ismét a történetbe a csapat tagjaként Benji, a kütyüspecialista, akit Simon Pegg kelt életre. Benji időközben technikusból operatív ügynökké lépett elő, így nyílt rá lehetőség, hogy egy kicsit előtérbe tolják a történetben. Ő az egyik fő humorforrás a filmben, mindig van valami jópofa beköpése. Paula Patton játssza a csapat női tagját, aki nagyon nőies tud lenni, ugyanakkor simán elhiszem neki, hogy reggelenként bemelegítésképpen karokat tör és torkokat tép. Kap egy drámai szálat is, amivel azonban nem tud mit kezdeni, bár ez nem az ő hibája, egyszerűen nincs idő kibontani ebben a sodró lendületű akciófilmben. Brandt karaktere elsősorban azért került bele a történetbe, mert egy időben szóba került, hogy Cruise esetleg kiszáll a produkcióból. Ebben az esetben Hunt helyett Brandt figurája került volna előtérbe, ami elég meredeken hangzik, tekintetbe véve, hogy Jeremy Renner, aki életre kelti, már elkötelezte magát a Bourne-franchise mellett is, és így nem lehetne az “arca” két hasonló témájú filmsorozatnak. Brandt szerepére egyébként még Chris Pine és Tom Hardy személye is szóba került. Renner rutinszerűen nyomja le Brandt figuráját, bár az ő kis drámai jelenetével sem nagyon tudtam mit kezdeni, pedig dramaturgiailag fontos momentum a forgatókönyvben, mégis erőtlenül pukkan.

MI4 - 03

Az amerikai és angol színészek mellett igazi nemzetközi stáb állt össze: a „főgonoszt” a svéd Michael Nyqvist alakítja, aki az eredeti svéd Millenium (A tetovált lány)-trilógia után egyre-másra kapja a hollywoodi szerepajánlatokat, legutóbb az Elhurcolva című filmben is láthattuk. A francia Léa Seydoux (Francia szépség) megközelíthetetlen bérgyilkosnőt alakít, az orosz Vladimir Mashkov (15 perc hírnév, Ellenséges terület) orosz hírszerzőtisztet, az indiai Anil Kapoor (Gettómilliomos) indiai milliárdost játszik.
Tom Cruise hozza a formáját Ethan Hunt-ként, s bár most már csapatjátékos, a húzósabb akciók persze még most is rá maradnak. Hunt továbbra is az a fickó, aki mindig tudja, hogy mikor mit kell tenni, és adott helyzetben mi a legjobb megoldás. A folytatásban talán ebből a „arcoskodásból” kell majd egy csöppet visszavenni.
A producerek bátorították Brad Bird-öt, hogy nyugodtan vigyen bele saját ötleteket a filmbe. A Fantom protokoll így töltekezett poénokkal és erősödött humor frontján, illetve szintén a rendező ötlete volt, hogy a szuperkütyük, amit kémeink előszeretettel használnak, jelen esetben hibásodjanak meg. Így „fogy ki” az elem Hunt tapadós kesztyűjéből a Burdzs Kalifa megmászása közben vagy megy tönkre a maszkkészítő masina pár perccel akció előtt, nem beszélve az információt átadó készülék (ami utcai telefonnak tűnik, cirill betűkkel az oldalán) önmegsemmisítőjének meghibásodásáról. A magam részéről nem vagyok oda a kémfilmekben használt sok futurisztikus kütyütől, mert általában akkor kerülnek elő, amikor hőseink megoldhatatlannak tűnő helyzetbe kerülnek, majd a farzsebből (vagy egyéb helyekről) előkapott csodamasinák aztán mindenre megoldást kínálnak. Jelen esetben azonban jól elvoltam velük, sőt, külön élveztem, amikor gallyra mentek ezek a cuccok.

MI4 - 04

A film akciójelenetei rendkívül élvezetesen lettek megkoreografálva, nincsenek agyonvágva, egyedül a Dubai-ra lecsapó homokviharban kerültek túl közel a kamerák a színészekhez, de ez esetben érthető. A CGI nem hivalkodó, szépen belesimul a valódi környezetbe.
Bird akciófilmjében tehát sikerült a legjobb dolgokat ötvözni, a meglepően egyszerű történetet humorral feldobni, a mindig egyszemélyben akciózó Hunt mellé társakat adni és ismét meredek és látványos szituációkba küldeni az amerikai James Bond-ot. Mindezek ellenére nem értékelem 100%-os alkotásnak, szemben a külföldi kritikusokkal, mert a sztori sarkalatos pontjain a film döcög, a drámai jelenetek nem működnek, illetve (és itt egyetértek a hazai kritikusok többségével) az alkotók helyében nem az indiai automata autóparkolós résszel zártam volna az akciószekvenciát. Ráadásul a lezárás is kissé elnyújtott.
Mindezektől függetlenül a Mission: Impossible – Fantom protokollja nagyon jó akciófilm, sőt, elmondható, hogy a franchise legjobb darabja. A film látványvilága IMAX-ban nagyot üt, javaslom, aki teheti, annak érdemes ilyen formátumra jegyet váltani a moziba. Christopher Nolan szerint – a 3D-vel szemben – az IMAX-é a jövő, és hátha ő tényleg ért hozzá.

Értékelés: 9/10


Mission: Impossible – Fantom Protokoll filmadatlap magyar nyelvű előzetessel


17 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Nálam abszolút az év akciófilmje. Talán a legjobb M:I film is egyben. A 2. és 3. résszel az volt a bajom, hogy nagyon előtérbe nyomták Cruise karakterét, és a csapata csak úgy topogott a háta mögött, de ebben a részben jó a csapat összeállítása, és tényleg hatékonyan dolgoznak össze. Persze a leglátványosabb akciók még mindig Cruise-hoz köthetőek (a Burj Khalifa-jelenet a legcoolabb!), aki végre normális filmben (és még fontosabb, hogy normálisan) játszik (ellentétben a legutóbbi Kéjjel-nappal rettenettel).

  2. Ma volt szerencsém megnézni moziban. Nem azért,hogy ismételjem az eddig elhangzottakat, de tényleg az idei év legjobb és legigazibb akció mozifilmje lett. A lezárást minden kritikában(sok helyen olvastam nem csak itt) lehúzták, hát én nekem semmi bajom nem volt vele. Teljesen odaillő és a sztorit is kiegészítik vele.

    Az viszont tényleg igaz,hogy a drámai részek azok, ha lehet így mondani “nem jöttek át” 🙂 de nem is azért ülünk be rá ,hogy drámát kapjunk. Szóval akciós/pörgős/látványos, méltó 4. része a sorozatnak!

  3. Hozzátenném,hogy az IMAX verzió (mert azt láttam) kibaszott hangos.Egészségtelenül!Úgy üljön be bárki!A film szerintem nem jobb,nem rosszabb a többinél.Egy jó 8 pontos nálam.

  4. Ganta: Általában a “régi mozik” híve vagyok, ahol a leglátványosabb jeleneteket tetőpontként a film végére időzítették, így kellő katarzissal távoztál a nézőtérről. A mai hollywoodi akciófilmekben ezek az “arányok” eltolódtak. Ez az egyik nagy bajom, a másik meg a lehetetlenül gyorsra összevágott akciók. Szerencsére, ez utóbbival a Mission: Impossible nem rendelkezik.
    Az addig oké, hogy ez akciófilm, nem kell drámai alakítás, de akkor ne is írjanak ilyen jelenetet bele.

    Kerge33: Majdnem felpattantam, amikor elindult az Aréna IMAX termének reklámja, annyira rám hozták a frászt a nagy hangerővel. “Lézervezérelt hangzás…” há’ persze! 😀

  5. Már régóta vártam ezt a filmet, és végre megnéztem. Az akciókban nem csalódtam, bár még jobb lett volna, ha kevésbé van megvágva egy-egy jelenet. A Burj épületen való akciózás, pl, mikor Cruise, egy kötélen lendül vissza, vagy mikor leesik az ablak “kivágása” közben.
    Viszont nem tetszett a túl sok humoros elem, a történet meglett volna nélkülük is. Jó ötlet, hogy a kütyük néha csődöt mondanak, de ebben az esetben túl sokszor. Eddig viszont egyszer se, ugyebár.
    A színészek jók, Renner figurája különösen tetszett, ellentétben az szinte már idegesítő Benji-vel. A főgonosz ezúttal a háttérben marad, nem igazán tudunk róla semmit.
    Ebben a részben tényleg előtétbe kerül a csapatmunka, ami jót tesz a filmnek.
    Összességében jó film, hangulatos, lehetne kicsit kevesebb poén.
    8/10

  6. orkiman: Mint amikor Benji “angolul” nyomja a rizsát a Kreml-ben, miközben orosz főtiszteket játszanak? Van benne valami, profi nem vét ilyen hibát, miközben beolvad, Hunt pedig csoda, hogy nem taposta ki a belét. Hát, igen, néhol döccen egyet a sztori…

  7. Igen, speciel pont arra gondoltam:)
    Persze mondja, hogy most léptették úgymond elő terepmunkára, de hamár egy ügynök ilyen szintre jut, kicsit lehetne komolyabb figura.

  8. Na jó…kijavítom magam.Nagyon kevés moziban kezdték vetíteni és ezért a “kevés” bevétel,de a vászonátlag nagyon magas,úgyhogy remélhetőleg mégis sikeres lesz:-)

  9. Nem tudom, hogy milyen filmet nézett a cikk írója, de, ha ugyanazt, amiről itt ír, akkor nagyon mellélőtt az állásbörzén!

    Én barátaimmal néztem meg a filmet. Az első részt nagyon szerettük anno, kivételesen izgalmas alkotás volt. A második és harmadik rész már szerintem sokkal gyengébb volt, ahogy az sokszor lenni szokott, de szódával elment, vagy tán tetszett is, pontosan már nem emlékszem, de nem volt rossz élmény.

    Viszont ez a mostani… nem akartuk elhinni! Kritikán aluli!
    A film második fele már olyan unalmas, elnyújtott volt és annyira tobzódott a kiszámítható klisékben, hogy hasonlót már régen láttam.

    A film vége felé pedig már ott tartottunk, amit még talán nem is tapasztaltam életem során, hogy az egész mozi röhögött a szánalmas dialógusokon… volt egy-egy komolynak szánt jelenet, ahol Tom nagyon “szigorú” tekintettel belenézett a kamerába és olyan egy-két szavas, hatásvadász, bazári mondatok jöttek ki a száján, hogy a nézőtéren egyszerre kezdett el mindenki sírni a röhögéstől!

    Ha van ízlésetek és igényetek a tisztességes filmélményre, akkor eszetekbe ne jusson megnézni moziban!
    Aláírom, hogy a látvány terén tényleg jó a mozi és van benne egy-két eltalált poén, amiken én is nevettem, de bőven kevés ahhoz, hogy moziba menjen érte meg az ember.
    Nézzétek meg inkább otthon, a tv előtt, a kanapén egy álmos szombat délutáton, akkor nem bánhatjátok meg, hogy kidobtátok érte a pénzt… mert én akkor is jobban jártam volna, ha kishajót hajtogatok abból az 1500 forintból és egy tisztelgés kíséretében útjára engedem a Duna-parton.

    Nem nagyon írtam még komment-et ilyen ajánlókhoz, de ez a cikk úgy felbosszantott, hogy muszáj volt ellene szót emelnem!

    És persze ahány ízlés, annyi féle.. biztos tetszik majd sok embernek a film ez így is van jól! De az, hogy egy kritikus ezt 9/10-re értékeli és még hozzáteszi, hogy ez a franchise legjobb darabja?! Nem akartam hinni a szememnek! Szégyelld magad!!!

    És ha én túlságosan szubjektívnek is tűnők, akkor is elmond a filmről mindent az a tény, hogy a MoM parkban, egy nagy, telt házas előadáson az egész nézőtér röhögött kínjában… úgyhogy lehet engem szapulni, de, ahogy a mondás tartja, ha a kacsa nem tud úszni, akkor nem a víz a hülye!

    Minden jót kívánok!

  10. Mika: Először is nagyon szégyellem magam, mert a kedves hozzászóló nagyon rámpirított. Ahogy ő is említette, ízlések és pofonok, ettől függetlenül a szapulásomba fogott. Nos, szerintem a Mission: Impossible – Fantom Protokollja az akciófilm műfaji követelményeit messze kielégítette. Ha végigolvasta a kritikámat, magam is szót emelek az olykor bárgyúra sikeredett drámai szálakra a filmben, de pont ez a műfaj, ahol nem azért ülnek be az emberek, mert drámát szeretnének látni (ez esetben javaslom A segítség című filmet), hanem a látványra. Az elnyújtott befejezésre magam is felhívtam a figyelmet. A hozzászóló bő lére eresztett véleményében a dialógusokon kívül semmi egyébbel nem támasztotta alá, miért nem tetszett neki a film (a klisédobálást kár megemlíteni, annyira elcsépelt, a “kritikus” sz@rral dobálását pedig még kevésbé ecsetelném). Ha jól megírt párbeszédeket szeretne élvezni, javaslom neki a Visszajátszás vagy Az őslakó című filmeket, vagy üljön be egy színházba, és ne egy akciófilmre. Amúgy még messze aláminősítettem a filmet a külföldi kritikákhoz képest, ahol 100%-ot adtak a filmre (például Rottentomatoes: 95%). Szeretném a ködöt eloszlatni arról is, hogy a filmtrailer.hu nem hivatalos újságírók és kritikusok gyülekezete, akik napi 8 órában a munkahelyen súlyos összegekért verik a klaviatúrát, hanem az Olvasókhoz hasonló filmőrültek, akik ezt az oldalt mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, a szabadidejükben, a napi munkájukon túl, amikor a család már rég aludni tért, hajnalig kopácsolják le a saját véleményüket. Az egy dolog, ha a filmről leírt véleményemmel nem ért valaki egyet, és ezt normálisan leírja, megfelelő tényekkel alátámasztva, de a személyeskedést kéretik hanyagolni. Ha esetleg Te, kedves Mika, vagy bárki más jobb kritikát írna adott filmről, mi szívesen megjelentetjük, ha megüti a mércét – és Mika szavaiból fakadóan ez a mérce nálunk rendkívül alacsony -, úgyhogy várom, kedves Mika, az írásodat. Ezen a weboldalon immár félszáz kritikát írtam, emellett még egy másik kultúrális portálon jelennek meg írásaim, hogy a korábbi weboldalakról már ne is beszéljek. Lehet utánam csinálni. Én leszek a legboldogabb, ha egy nálam jobb, minőségi kritikát írsz mondjuk a Mission: Impossible jelen részéről, vagy ha amatőr szerkesztőségünk új taggal, tagokkal bővül.

  11. No, sikerült végre megtekinteni ezt a MI:GP-t. Vélemény: Én tudtam, hogy Brad Bird jó választás lesz, szerintem az eddigi legjobban megrendezett MI rész. 🙂
    A fent olvasható kritika remek munka. (Mondjuk, hogy egy kicsit kötözködjek, nálam csak 75%-ot ért ez a mozi. de az nálam már nagyon jó érték. 🙂

    Mika-téma: Ne haragudj Mika, és tényleg ne haragudj, mert általában nem szoktam ilyesmit idegeneknek mondani, és szégyellem is most magam érte, de a csinos kommented után finoman szólva a büdös életben nem kérném ki a véleményed semmilyen filmművészettel kapcsolatos kérdésben, mert úgy tűnik, hogy egyszerűen lövésed sincs a témához.

    De azért Boldog Karácsonyt! 🙂

  12. Megnéztem,mivel vétek lett volna kihagyni egy minőségi akciófilmet.

    Első érzésem az volt,hogy pörögni fog a film és “szét” lesz akciózva,aztán kezdett szépen kibontakozni a történet és mint sokan említették most már láthattunk igazi csapatmunkát is,nem pedig csak Hunt gyerek “akcióit”.

    Luther-t a végére betették,gondolom,hogy mégis csak lássuk,hogy él meg mutasson már a 4. részben is,de jobban örülök neki,ha az egész filmet végig vonultatják vele(Cruise-al karöltve),mint az előző részekben.

    A film egyáltalán nem volt csalódás,sőt… ez a 2 óra 12 perc hamar eltelt és izgalmas akciófilm volt.

    9 pont,de csak mert a a “klasszikus Possible” zszám nem jött be eléggé…

  13. Szerintem atomjók lettek. 😀 Mármint mind a film maga, mind a kritika. Még ezúttal Isuval is egyetértek (bizony, Isu), hogy legfeljebb csak azért nem 10/10 a végtermék, mert a főtémának ez a variációja (na meg ez a sorozat-feelinges; jeleneteket előrevetítős intro) nem nagyon jött be. A főtémát egyébként szerintem mind a mai napig a második résznél használták a legjobban: a Limp Bizkit akkori feldolgozásában nagyon ütős volt. 😀

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..