G.I. Joe: Megtorlás 4DX kritika

5
285

gijoe2head2

G.I. Joe: Megtorlás 4DX kritika

Yo Joe, avagy nyomul a negyedik dimenzió

Írta: Bányász Attila (Miner)

A Joe-kat új filmjükben kegyetlenül lerángatják a földre. S ezalatt nem csupán az ellenfél rájuk mért csapását értem, hanem a rendezői koncepciót, amely szakít az első rész fantáziadúsabb megközelítésével, s a Joe-kat pusztán elit kommandóegységnek állítja be. Hol vannak az első rész grandiózus G.I. Joe-helyszínei, a többszintes kiképző-, és a hatalmas parancsnoki központ, a futurisztikus járművek és fegyverek, valamint a világ minden részéről érkező több ezer elitkatona? Mindez már a múlté, hiszen alig maroknyian élik túl a tisztogató akciót. Lássuk, hogy ez a mai trendibb, földhözragadtabb megközelítés jól áll-e a Joe-knak, nem beszélve a 4DX formátumról, amit mi is kipróbáltunk!

gi_joe_belyeg1

Mint a beharangozónkból kiderült, a G.I. Joe franchise jelentős „fazonigazításon” esett át, sötétebb, a valósághoz közelebb álló szemléletet kapott, ami persze nem feltétlenül teljesül minden fronton, hiszen az akciójelenetek még mindig túlszárnyalják a fizika határait, így a 130 milliós költségvetés továbbra is garantálja az állkoppantó látványt… illetve ez így nem teljesen igaz. Ugyanis nem hiába volt az első rész költségvetése közel 50 millió dollárral több – csak meghúzta „picit” a nadrágszíjat a stúdió -, a látvány is sokkal grandiózusabbra sikerült, igaz, sokkal több CGI-szekvenciát is tartalmazott, mint a második rész. Nekem az is piszkálja kicsit a csőröm, hogy egy alapvetően a fiatalabb korosztályt megmozgató produkció miért kap magasabb korhatár besorolást (16-os karika!), bár a Harry Potter Saga óta gyakori hivatkozási alap, hogy az első rész célközönsége azóta négy évvel idősebb lett (kétlem azonban, hogy a G.I. Joe: A Kobra árnyéka a Potter fiúhoz hasonlóan tömegeket mozgatott volna meg).
Trendi megközelítés ide vagy oda, a film elején remekül szórakoztam. Duke és Barikád egymás froclizása és a háborús filmeket idéző korrekt akciójelenetek elsőre egy röghöz kötött, szimpla akciófilmet ígérnek, megmosolyogtató beszólásokkal, s ha e két figura köré húztak volna föl egy közepes sztorit jó sok akcióval, talán jobban jártunk volna. Channing Tatum és Dwayne Johnson párosa jól működik, bár előbbi egy picit mintha visszafogottabb volna, amit viszont jól egyensúlyoz Johnson, akinek, mint mindig, most is remekül áll a tesztoszterontól fűtött, meglehetősen egysíkú karakter, “amit” mégis élővé tud varázsolni lényének kisugárzásával.

gi_joe_1

Kobra parancsnok kiszabadítását követően nálam rögtön borult a bili. A történet nyilvánvaló gyengeségei és a számtalan karakter elkezdte teljesen szétzilálni a filmet. Először is elvesztettem a fonalat, aztán hirtelen nem tudtam, ki kicsoda. Megjelentek karakterek, amelyekről kaptunk egy egymondatos magyarázatot, majd a csapat szerves részévé válva a háttérben mozogtak (lásd: Jinx!). Mások kaptak ugyan lehetőséget a bizonyításra, azonban a 0 színészi játék miatt teljesen érdektelenek maradtak. Nem tudtam mit kezdeni például Flinttel és Lady Jaye-jel: D. J. Cotrona egészen halovány volt, Adrianne Palicki-t pedig csak a neme és a Brendá-s poén mentette meg, hogy pusztán a díszlet részének tekintsem. Ugyanakkor voltak karakteres figurák is, mint például a Ray Stevenson által életre keltett Tűzbogár, aki a rosszfiúk táborát erősítette piromániás megszállottságával – kaphatott volna több vászonidőt is. Kígyószem az első rész félarcot takaró maszkja helyett most egész bukósisakot kapott. Az első részben megismert eredettörténetét most bemutatták Viharárny szemszögéből is, ami a film sztorijának egyetlen szokatlan, és így érdekes csavarja. Az egész stáb egyetlen igazi nagyjátékosa, Jonathan Price szokott rutinjával zavarja le skrizofén alakítását, Bruce Willis szerepe pedig alig több, mint Dennis Quaid-é az első részben – nem több puszta húzónévnél.

gi_joe3

A magam részéről a látvánnyal sem voltam teljesen eltelve, szemben Kenobi mesterrel, akinek vitriolos kritikáját itt olvashatjátok. Az egyetlen igazán emlékezetes akciószekvencia a hegyek közti nindzsa-dzsembori; még talán a Zeusz néhány másodperces londoni erődemonstrációját említhetném, ami az első rész párizsi pusztítása után egy újabb nagy múltú európai várost amortizált le – vajon mi baja a Joe-knak Európával (hmm, s miért ugrott most be nekem az Amerika Kommandó)?! A film konvertált 3D-je sem nagy durranás, szemben például a film előtt bemutatott Vasember 3 3D-s trailerjével, ami viszont nagyot üt.
Áttérek végre a 4DX-re, tudom, sokan erre kíváncsiak. Maga az ötlet (4. dimenzió?!) nem új, a Disney World aktív fimszínházai már régóta használnak hasonló speciális effekteket különleges vetítéseikhez, a Dél-Koreában kifejlesztett 4DX technológia viszont páratlannak ígéri magát, ráadásul Európában nálunk szerelte fel első vetítőtermét az érintett mozihálózat. A már megszokott audiovizuális élményen túlmenően a borsos felárért kínált különlegesség a vásznon látható tartalomhoz szervesen kapcsolódva részletesen megkoreografált levegő-, víz-, illat-, mozgás-, vibrációs, stb. hatásokat nyújt, hogy a nézőt még inkább beszippantsa a film világa. Hogy hogyan fest ez a valóságban?

gi_joe_4

A G.I. Joe: Megtorlás vetítésének kezdetét villámok cikázása jelezte, amelyek nem a filmen, hanem a teremben vágtak rendet a sötétségben. Az első, ami nagyon meglepett, az az ülések igen intenzív mozgása. Mindössze némi vibrálásra számítottam a magam részéről, a valóság ezzel szemben úgy hatott rám, mint ahogy a zöldfülű cowboy érezheti magát a nekivaduló műbikán. Amikor a filmbéli jelenet repülőgép belsejében játszódott, akkor együtt rázkódtunk a gépben összezsúfolódó kommandósokkal, de bármilyen jármű tűnt is fel a vásznon, az ülések vibrálása azonnal bekapcsolt. Ami kezdetben megmosolyogtató, a film végére viszont határozottan zavaró volt, hogy ha kézitusa zajlott, a székek alattunk nekivadultak, s az ütésváltáshoz igazodva rángattak minket össze-vissza. A fegyverek visszaütését és a lövedék becsapódását is egy-egy rángással festették alá, viszont ami igazán mókás volt, az a fül mellett fütyülő golyó vagy az ellenfél arcára mért ütést illusztráló légáramlat, ami az ülésben a fejmagasságban beépített fúvókák hirtelen-váratlan aktiválása keltett. Emellett vizes jeleneteknél kaptunk az arcunkba vízpermetet, nagyobb akciójeleneteknél a vászon előtt füst kezdett gomolyogni. A helikopter forgó lapátjai keltette légáramlatot vagy a feltámadó szelet is érzékeltették, megjegyzem, meglehetősen hangosak a szélgépek, olykor elnyomták a film hangját – viszont kellemes érzés az ember arcát legyező szél. Ha valaki legurult a lépcsőn a filmben, masszírozó fotelekhez hasonló hátdögönyözéssel érzékeltették. A hegyi nindzsadzsemborit kellemes hullámzással követték az ülések, mintha mi is a levegőben úsznánk. Többször is éreztem szagot, de nem bírtam beazonosítani, mit is érzek. Míg a film elején, miközben a moziszéken “lovagoltam”, alig bírtam abbahagyni a vigyorgást, a film végére viszont határozottan zavartak az effektek, különösen a székrángatás. Pont az ellenkező hatást érték el nálam: nem beszippantott magába a film, hanem folyton kirángatott belőle. Korábban a 3D kapcsán hangzott el a “parasztvakítás” kifejezés, nos, részemről a 4DX-re teljesül ez a leginkább, ha élhetek efféle képzavarral. A személyes tapasztalás végett egyszer érdemes kipróbálni (hátha Neked, kedves Olvasó, bejön az efféle móka!), én azonban nem hiszem, hogy ez lenne a mozizás jövője, s a borsos jegyár (3D esetében közel 3000 forint, bár ha magaddal viszed korábbi bármilyen 3D vetítésről a masterimage szemüveget, akkor 200 forinttal olcsóbb) nem igazán éri meg. Hmmm… talán az Avatar esetében kivételt tennék.

gi_joe2

John M. Chu, aki korábban zenés filmek rendezésével vívott ki magának hírnevet (Step Up 2-3, Justin Bieber: Soha nem mondd, hogy soha), első kitekintése az akciófilmes műfajba meglehetősen közepes eredményt hozott. Míg a Step Up-filmekben nem volt problémája számosabb karakter bemutatásával és irányításával, addig most csúfosan elvérzett. De ne írjunk mindent a rendezés számlájára, a forgatókönyv logikai és sztorivezetési buktatói is erősen rákontráztak a végeredményre. Értékelés szempontjából, bár más irányból közelítettük meg mindketten, de egyetértek Kenobi mester végső konklúziójával (fél számmal többet adok a nindzsasztori megtekerése miatt). Sokan próbálták meglovagolni a valósághűbb, egyszersmind sötétebb megközelítését a képregény-, és meseadaptációknak, ám ez igazából csak Christopher Nolan Batman-jének sikerült. A G.I. Joe: Megtorlás az első rész színvonalát sem tudta igazán überelni, nekem személy szerint egy paraszthajszállal szórakoztatóbbnak bizonyult A Kobra árnyéka – igaz, egyik Joe-film sem tartozik a kedvenceim közé. Hiába, ezúttal csak egy félszeg “Yo Joe!” csatakiáltásra futotta az elit akciócsapattól.

Értékelés: 5,5/10


G.I. Joe: Megtorlás filmadatlap


5 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Nekem ez a 4DX egyre kevésbé szimpatikus. Egyszer majd talán kipróbálom, de én is attól tartok, amit a kritikában olvastam: hogy nem behúz, hanem kidob a filmből. Élvezet lehet mondjuk egy Bourne-filmet nézni, amiben össze-vissza ráng a kamera úgy, hogy közben te is rángasz a székkel. 😀 Elég nehéz lehet így a filmre figyelni.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ