A fekete pestis járvány sújtotta középkori Angliában holttestek ezrei hevernek temetetlenül, az egész országban zűrzavar uralkodik. Egyetlen remény maradt, egy szóbeszéd, miszerint létezi egy hely, amit elkerült a halálos kór. Osmund, a fiatal szerzetes, isten szavának hírvivője kapja a feladatot, hogy egy félelmet nem ismerő lovag, Ulrich (Sean Bean) és csapata védelmében felkutassa az elhagyatott falut, és megölje az ott élő nekromatát, egy embert, aki képes életre kelteni a holtakat.

1215-öt írunk, a helyszín Anglia. A fellázadt bárók rákényszerítették a gyűlölt és megvetett János királyt (Paul Giamatti), hogy pecsétjével érvényesítse a Magna Carta-t, az iratot, ami az az ősi szokásjog, s vele a nyugalom helyreállítását ígérte. Néhány hónap múltán a király megszegi adott szavát, és egy zsoldoshadsereget állít fel, amivel vissza akarja állítani régi, zsarnoki hatalmát. Tervéhez azonban először Rochester várát kell bevennie…

A történet a XVII. században, a félvilágot uraló, de belülről már hanyatló spanyol birodalomban játszódik. Ebben az urak számára fényűző, a nép számára nyomorúságos világban vívja küzdelmeit Diego Alatriste (Viggo Mortensen), az egyszerű katonából lett zsoldos kapitány, akinek szereleme a kor legnépszerűbb színésznője, María de Castro (Elena Anaya). Alatriste élete fenekestül felfordul, amikor ígéretet tesz haldokló fegyvertársának, hogy gondját viseli majd fiának, Inigo Balboa-nak (Unax Ugalde). De Alatriste hiába próbálja óvni Inigo-t a katonaságtól és a szerelemtől, sorsát nem kerülheti el.

Az ifjú XIV. Lajos uralkodása alatt egész Franciaország éhezik, de a királyt ez cseppet sem érdekli, csak a saját érdekeit nézi. Az egykori királyi testőr, Athos fiának menyasszonyát szemeli ki ágyasául, és hogy megszabaduljon riválisától, a fiút végzetes csatába küldi. Athos haragjában felkeresi régi bajtársait, Porthost, Aramist és D’Artagnant, hogy segítsenek végrehajtani tervét. Ki akarja szabadítani a piperkőc király börtönében raboskodó rejtélyes foglyot. A monda szerint a vasálarcos férfi nem más, mint a király ikertestvére…

Időszámításunk szerint a IV. században egy harcos nomád nép jelent meg a Római Birodalom határán, ők voltak a hunok. Élükön pedig a kiemelkedő hadvezér, Attila (Gerard Butler) állt. A korán árvaságra jutott Attilát egész életében egyetlen egy cél vezérelte: irányítani akarta az egész világot, és ehhez megvoltak a megfelelő képességei. Azon kevés legendás vezérek egyike volt, aki megszállottságával, elkötelezettségével és küldetéstudatával saját képére formálta a történelmet. A nyugati kultúrában és hagyományban Attilát “Az Isten ostora”-ként ismerik, majd neve a barbarizmus és a kegyetlenség szinonimájává vált.

1970. április 11-én az Apollo 13 három fős legénységével, Jim Lovell-lel (Tom Hanks), Jack Swigert-tel (Kevin Bacon) és Fred Haise-szel (Bill Paxton) a fedélzeten nekivág a végtelen világűrnek. Küldetésük nem mindennapi: leszállni a Holdra. A kilövés simán megy, a mérnökökből, tudósokból és matematikusokból álló houstoni irányító központ felügyeli a repülést. Az űrhajó majdnem eléri a Holdat, amikor a következő üzenet érkezik 330 ezer kilométer messzeségből a Földre: “Houston, baj van.”

900 évvel halála után a látnok, varázsló, szent és költő Milarepa még mindig Tiber egyik legtitokzatosabb személyisége, beleértve ebbe ifjúkori dühét amikor fekete mágiával kiírtotta saját családját. A film középpontjában is ez a történet áll: egy mese a bosszúról, démonokról, gyilkosságról és végül a megváltásról.
A Milarepa bemutatja nekünk Tibet legnagyobb szentjének korai időszakát,

1913, Párizs. Coco Chanel megbabonázva ül Igor Stravinsky Tavaszi áldozatának premierjén a Théatres Des Champs nézőtéren. A forradalmi mű azonban túl modernnek, túl radikálisnak bizonyul; a felbőszült közönség zúgolódik és kis híján lázadás tör ki. Stravinsky vigasztalhatatlan. Hét évvel később, a már elismert, sikeres és gazdag Coco Chanel újból találkozik a zeneszerzővel, aki az orosz forradalom elől menekülve, emigránsként, fillérekből tengeti életét. A vonzalom azonnal felébred közöttük, szikrázik a levegő. Coco felajánlja Garches-ban található házát, ahol Sztravinszkij nyugodtan dolgozhatna…

A napóleoni háborúk idején a tenger hadszíntérré vált. Veszélyes, izgalmas és ijesztő tereppé, ahol a legnagyobb ütközetek zajlanak és a legmerészebb katonák mérik össze erejüket. Jack Aubrey kapitány (Russell Crowe) imádott hajója, a Surprise, egy váratlan támadás során súlyosan megsérül. A kapitány azonban váratlan és szokatlan döntést hoz. Nem vonul kikötőbe, hanem felettesei parancsait megtagadva, a sajátjánál sokkal nagyobb francia hadihajó nyomába ered. Fantasztikus kalandok és véres csaták során keresztül vezet az útjuk, miközben csak egy cél lebeg a kapitány szeme előtt: utolérni és elsüllyeszteni az ellenséges hajót.

Neill Marsal (Doomsday, A barlang) új fantasy-kalandfilmje i.sz. 117 -ben játszódik, Brittanna római inváziójának ideje alatt. A főszereplő Quintus Dias (Michael Fassbinder) római katona, aki egyetlen túlélője egy kegyetlen pikt támadásnak. Quintus bosszút esküszik és csatlakozik Virilus tábornok legendás Kilencedik Légiójához, akiknek a célja eltörölni az egész pikt sereget a föld színéről, és megölni legendás vezetőjüket, Gorlacon-t….

1916-ban a kalandvágytól és a repülés iránt érzett megszállottságtól fűtve a 24 éves Manfred von Richthofen (Matthias Schweighöfer) sokezer társához hasonlóan háborúba indul. A fiatal pilóta hamar rendkívüli hírnévre tesz szert a német katonák közt, és a vörös Fokker DR_I gépe rettegett szimbólummá válik az ellenséges légierői számára is. Ő lesz a híres-hírhedt Vörös Báró. Csakhogy Manfrednak hamarosan rá kell ébrednie, hogy hős státusza hamis. Szerelme, az ápolónő, Kate (Lena Headley) mutat rá a háború brutális és barbár természetére.

Jancsó Miklós új filmje a Mátyás-korszak második felére, a hatalmának csúcsára jutott király uralkodásának s ennek révén Magyarország fénykorának rövid másfél évtizedére összpontosít. A középpontban a király házassága, az utódlás gondjai, a reneszánsz udvar élete és belső viszonyai állnak, vagyis javarészt a magánélet történései, melyek azonban egy uralkodó esetében országos jelentőséggel és politikai súllyal bírnak…