A Hajsza a győzelemért az 1970-es évek forma 1-es sztárjának, Niki Lauda (Daniel Brühl) igaz történetét meséli el. Lauda 1976-ban olyan balesetet szenvedett, amely kis híján az életébe került, ám néhány héttel később már újra a kormány mögé ült, hogy legyőzze riválisát, James Hunt-ot (Chris Hemsworth).

A film az egyik legnépszerűbb szent, a Legyetek jók, ha tudtok-ból is ismert Néri Szent Fülöp életéről szól. A főhős Szent Ignáchoz indul, hogy az engedélyét kérje ahhoz, hogy Indiába mehessen misszionáriusként. Róma felé tartva azonban látva a sok kallódó, csellengő, szegény gyereket úgy dönt, hogy életét az ő sorsuk jobbá tételének szenteli.

A Hemingway és Gellhorn a múlt század egyik legnagyobb románcát mutatja be – az írófejedelem Ernest Hemingway (Clive Owen) és a gyönyörű, úttörő haditudósító, Martha Gellhorn (Nicole Kidman) szenvedélyes szerelmi kapcsolatát és viharos házasságát –, a spanyol polgárháborúban és azon túl. A két kalandvágyó író a korszak legjelentősebb háborús tűzfészkeiből tudósított, de csak egyetlen csatát nem éltek túl: azt, ami kettejük közt zajlott.

Egy ellentmondásos hős századunk történelmének legsötétebb korszakában: Oskar Schindler vérbeli üzletember, aki csak a saját érdekét nézi. A nácizmus előretörésében is csupán üzleti lehetőségeinek kiteljesedését látja és hamar rájön, hogy jót tesz vállalkozásának, ha belép a náci pártba.
Jól számított. Gyárai egyre több megrendelést kapnak Hitler hadseregétől és mivel egyre szorosabb kapcsolatokat épít ki vezető nácikkal, lehetőséget kap arra is, hogy krakkói gyárában munkabér fizetése nélkül alkalmazza zsidók százait.

A híres chilei énekesnő, Violeta Parra életéről szóló film. A szerelem, a remény és a zene birodalmába kalauzolja nézőit. A filmet a 2012-es Sundance Filmfesztiválon a Zsűri Nagydíjával jutalmazták.

Franklin Delano Roosevelt elnök (Bill Murray) 1939-ben arra készül, hogy egy hétvégére vendégül lássa Anglia királyát és királynőjét (Samuel West és Olivia Colman) a Roosevelt-rezidencián, és ezzel először kerülne sor arra, hogy egy hatalmon lévő angol uralkodó ellátogasson Amerikába. És mivel Anglia attól retteg, hogy hamarosan háborúba bocsátkozik Németországgal, a királyi udvar tagjai nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy Roosevelten keresztül amerikai támogatáshoz jutnak.

Alfred Hitchcock (Anthony Hopkins), a múlt század egyik legnagyobb befolyással bíró filmesének, valamint felesége és partnere, Alma Reville (Helen Mirren) szerelmi története azokból az időkből, amikor Hitchcock megalkotta a filmtörténelemben új fejezetet nyitó első filmjét, a Psycho-t.

1865, az Amerikai polgárháború áldozatai minden elképzelést felülmúlnak, Abraham Lincoln, az Amerikai Egyesült Államok elnöke éppen az Alkotmány módosítását készíti elő, mellyel örökre eltörölheti a rabszolgaságot. Legnagyobb ellenfele az idő, hiszen a béke bármikor megkötődhet, és ha ez azelőtt megtörténik, hogy elfogadják az új Alkotmányt, a visszavonuló déli államok örökre meghiúsíthatják törekvéseit. A korai béke ugyanakkor sokezer amerikai életet mentene meg, így Lincoln-nak ek kell döntenie, mi a fontosabb neki: a rabszolgaság, vagy a háború végetvetése… © filmtrailer.hu

Díjnyertes animációs dokumentumfilm egy 33 éves román férfiról, Crulic-ról, akit Lengyelországban lopással letartóztatnak. A börtönben Crulic éhségsztrájkba kezd, hogy felhívja ügyére a figyelmet, tiltakozzék és ártatlanságára hivatkozzék. A felmentő ítélet néhány órával a halála után születik meg.

Franciaország, 1563. A protestánsok és a katolikusok a vallást használják fel terület- és hatalomszerzési vágyaik beteljesítéséhez. A protestánsok vezetője Navarrai Henrik, egyenesen Párizs és a katolikusok ellen vezeti híveit. Ám anyja hatalmas riválisa, Medici Katalin kikerülhetetlen csapdát állít: a megbékélés jegyében lánya kezét ajánlja ellenségének. Az esküvő borzalmas vérfürdőbe torkollik, Szent Bertalan éjszakáján több ezer protestánst mészárolnak le. Henrik túlélőként házi őrizetben senyved, míg végül négy hosszú év után megszökik. Végül sok-sok harc és intrika dacára megszerzi a trónt…

A produkció a lengyel dokumentumfilm-gyártás legjelentősebb alkotása, mely a huszadik század egyik legfontosabb személyiségének életútját mutatja be. A 2005 tavaszán elhunyt, majd hat évvel később boldoggá avatott II. János Pál azon köztiszteletnek örvendő történelmi személyiségek sorába tartozott, akik egész életüket mások megsegítésének szentelték. Az alkotók a teljességre törekedve járták végig a legfontosabb állomásokat: kezdve a korai lengyel évektől, amikor Karol Wojtyla bíborosként egyre szélesebb körben vált ismertté, egészen halála percéig.

Az erdélyi lelkész és író Eginald Schlattner életrajzi ihletésű regényéből a nemzetközi szinten elismert Radu Gabrea készített filmet még 2009-ben, a magyar filmszínházak most tűzik vászonra. Az 1956-os magyar forradalom elfojtását követően, a kommunista államhatalom Erdélyben intenzív letartóztatási kampányt, vizsgálatot és bírósági eljárást indított, ártatlanul elítélt emberek révén félemlítve meg a lakosságot. A film főhőse, a szász egyetemi hallgató Felix Goldschmidt is hasonló sorsra jutott, amikor, mint első számú tanú a kegyetlen vallatások és kínzások alatt megtört…