Főoldal » Film, Kritika

Veszélyes vágy kritika

22 március 2012 12 komment
Címkék: , , , , ,

A Dangerous Method head

Veszélyes vágy kritika

Vágyok, tehát vagyok

Írta: Bányász Attila (Miner)

A Veszélyes vágy középpontjában három ember sajátos kapcsolata, egymásra hatása áll, amely közvetve kihatott a XX. századi gondolkodás egészére. Carl Gustav Jung, Sigmund Freud és Sabina Spielrein élete valami egészen egyedülálló módon gabalyodott össze, ahol a szakmaiság, a barátság, a szexuális tabuk és az elfojtott vágyak az évszázad legnagyobb gondolkodóit, a pszichoanalízis úttörőit hívták életre. Úgy tűnik, a mai társadalom legnagyobb rákfenéje az elfojtás, és egy jó kis anarchia kellene, ami kicsit felrázná az emberiséget, és kiforgatná sarkából a világot.

a-dangerous-method-2„Rossz az, ’ki rosszra gondol” – ezzel talán pont Freud értene leginkább egyet velem, s aki a beharangozó alapján valami mocskos-szaftos édeshármast vár David Cronenberg filmjétől, hát azt az illetőt bizony a jó doktor gondjaira bíznám. Mint köztudomású, Freud minden neurotikus problémát szexuális eredetre vezetett vissza, így a freudi libidó nevében minimum Ödipusz/Elektra-komplexust „olvasna rá” a nyálcsorgatóra. A Veszélyes vágy egyrészt Carl Gustav Jung és Sigmund Freud legendássá váló levelezését és mély barátságukat mutatja be, másrészt Jung heves viszonyát Spielrein kisasszonnyal, aki kezdetben a doktor páciense, később tanítványa, kollégája és szeretője lett. Egyszerre láthatjuk Jungot mint szakembert, családszerető férjet és önmagából kivetkőző, perverzióra is hajlamos szeretőt.
Túl az emberen magáról a tudományos munkájáról is képet kapunk: hogyan kerül a pszichoanalitikusok közelébe, hogyan „birkózik meg” – szigorúan áttételes értelemben – a freudi libidóval, majd merül el a spiritualizmusban, ami végül Freud-dal való szakmai párbeszédének és barátságának végét is jelenti. Fura, hogy Jung későbbi analitikus pszichológiájának főbb alapelvei Sabina Spielrein szájából hangzanak el a filmben – úgy tűnik, Jung nemcsak a nő testét, hanem a gondolatait is a magáévá tette. Spielrein nem pusztán szexpartner volt Jung számára, de szakmailag is erősen inspirálta jeles doktorunkat, mi több, együtt merültek el/alá kutatásainak tárgykörébe, együtt fedezték fel a psziché sötét oldalát.

Dangerous Method 02

Jung árnyék-lelkeként jelenik meg a filmben Otto Cross, a rendkívül szabad gondolkodású, könnyed erkölcsű, anarchista doktor, aki bár páciensként tűnik fel a színen, valójában Jung ösztön-énjét szimbolizálja, aki mindent kimond és megtesz, amit jó doktorunk addig még sosem mert. Tulajdonképpen Cross löki le a vágy szakadékába Jungot, akit ugyan mindig is vonzott a mélység, de nyárspolgári neveltetése miatt nem volt hajlandó megtenni az utolsó lépést. Spielrein kisasszonnyal fedezi fel, milyen mély is a… hmmm, „vágy ürege” (Freud most boldogan tapsikolna hasonlatomon!), de valahogy végig érződik, hogy Jungot a szenvedély helyett a tudásvágy, a felfedezés izgalma fűti – legalábbis kapcsolatuk elején még ezzel áltatja magát.
A színészek egytől egyik zseniálisak – Viggo Mortensen egy nézéssel, egy testtartással kényelmetlenül rá tud telepedni a nézőre Freud-ként, Michael Fassbender pedig szintén remek az olykor rendkívül szórakozott, ám mindenre nyílt, lelkes újító Jung szerepében. Nem véletlen, hogy Fassbender egyre-másra kapja a jobbnál-jobb szerepeket, a tavalyi év igazán az övé volt (Jane Eyre, X-Men: Az elsők, A szégyentelen, A bűn hálójában, Prometheus), Mortensen pedig megérdemelten kapott Golden Globe jelölést. Nekem még Keira Knightley is bejött, bár a legtöbb kritikus lehúzza erőltetett játéka miatt, szerintem a film eleji hisztériás alakítása, a finoman rebbenő tekintetével és a remegő szájszéllel, nagy beleélésről tett tanúbizonyságot. Vincent Cassel is ott van a topon, aki Otto Cross-t alakítja – Jung és Cross értekezéseit élveztem a legjobban a filmben.

A Dangerous Method 03

A Veszélyes vágy hihetetlenül élethűen idézi meg az 1900-as évek polgári békeéveit: a nők csipkében, földig érő szoknyában, apró napernyővel, a férfiak kalapban és sétapálcával szivarozva sétálgatnak a zöldellő parkokban, hintók hajtanak a macskakövezett utcákon, valami fantasztikus az egész milliője! A felszín alatt azonban háborognak az indulatok: szigorú antiszemita törvények vannak érvényben, amelyek közvetve befolyásolják Freud eszméinek terjedését is, hiszen zsidó orvosként nem volt épp közkedvelt akademikus körökben. Jung „árjaként” mégis felvállalja a vele való kapcsolatot, és tanítványává válik. A filmben az antiszemitizmus ugyan szóba kerül, de nem hangsúlyosan van jelen. Inkább a tudományos értekezések, Freud és Jung élvezetes szakmai párbeszédei, álomfejtései vannak túlsúlyban, amit finoman kiegészít a jellemüket árnyaló színészi játék, illetve Jung személyének emberi közelségbe hozása.
A Veszélyes vágy jól szerkesztett forgatókönyvvel bír, amit a néhol tankönyvszagú dialógusok visznek előre. A forgatókönyv feltételez az általános intelligenciától egy fokkal nagyobb „előképzettséget”, elkötelezettséget a pszichológia tárgyköre iránt, értelemszerűen feltételezve, hogy azok ülnek be a filmre, akik valamennyire képben vannak, hogy Jung és Freud miben alkottak nagyot, és tisztában vannak bizonyos pszichológiai alapfogalmakkal. Tehát aki valami pörgős thrillert vár, az felejtse el a filmet, mivel a Veszélyes vágy inkább egy lassú sodrású, főleg beszélgetésekből és levelezések narrációjából álló, életrajzi dráma. Engem egyébként erősen emlékeztet a századelőn játszódó kosztümös magyar tévéfilmekre, amelyeknél a kis költségvetés miatt erősen rágyúrtak a forgatókönyv dialógusaira. Tehát nem egy látvány film, nincsenek nagytotálok, a CGI inkább észrevétlenül a háttér fabrikálásához kellett. A díszletek viszont fantasztikusak, különösen a villák, polgári lakások aprólékosan kidolgozott belterei tetszettek.

Dangerous Method 01

David Cronenberg nem tartozik a kedvenc rendezőim közé, de az biztos, hogy ha kijön egy új produkcióval, arra általában érdemes odafigyelni. A Veszélyes vágy rendezése is tökélyre csiszolt gyémántként csillog, mégis, a film valami fáradt unalomba fullad, és egy igényesen elkészített tévéfilmhez hasonlít inkább. Ráadásul az érdekes téma ellenére inkább rétegfilm, ami nem túl meglepő, ha a rendező filmográfiáját átböngésszük. Aki azonban a Meztelen ebéd vagy az Existenz elvont képsoraival a lelki szemei előtt ül be a filmre, pláne az Erőszakos múlt vagy a Gyilkos ígéretek gyönyörűen megkoreografált akciójeleneteit várja viszont a vásznon, az nagyon-nagyon messzire kerülje el, üljön be inkább egy másik filmre.

Értékelés: 6/10


Veszélyes vágy filmadatlap magyar feliratos előzetessel


További cikkek a témában:

  1. Veszélyes vágy magyar feliratos előzetes 2012. március 15-én feliratosan mutatják be a hazai mozik David...
  2. Veszélyes vágy – trailerrel David Cronenberg új filmje, A Dangerous Method Sigmund Freud (Viggo...
  3. Adsz vagy kapsz kritika A Halloween a Mindenszentek előtti éjszaka, amikor a hiedelem szerint...

12 komment »

  • tunderkert :

    Már vártam a kritikádat, mert kíváncsi vagyok a filmre, csak még nem tudtam magam rászánni…”kipihent” elme szükséges hozzá.:)

    Kevés színésznő van, aki irritál a vásznon, de Keira Knightley azok közé tartozik.Szerintem közel sem olyan tehetséges, mint amennyire ajnározzák.Na, majd meglátjuk, most mit hozott össze.:)

  • stranger :

    Pompás kis analitikus kritika, Miner. Gratula! :D Én speciel már alig vártam, hogy ez elérkezzen kishazánkba és eddig is csak azért nem sikerült abszolválnom, mert a környező mozik alantas módon nem tolják… Pont mint a Shame esetében, de végül úgyis megnézem majd valami pesti-féle nagy vásznon, tudom jól. :)

  • Miner (author) :

    tündérkert: Hajjaj, ha alapból irritál, akkor most majd kiakadsz rendesen, a sok premier plán Knightley arcáról ki fogja borítani Nálad a bilit. Azért remélem, Mortensen Freud-ja és Fassbender Jungja helyrebillenti benned a mérleg nyelvét. :-)

    stranger: Ha abszolváltál, ne felejtsd el megírni ide a véleményedet! Kíváncsi vagyok, hogy másoknak – a sok, magát ínyencek közé soroló kritikuson kívül – mennyire jön be a pszchihoanalízis születésének vászonra adaptált változata.

  • David :

    Én igazából nem tudom eldönteni, hogy Keira Knightley játéka erőltetett volt-e vagy sem, mert ahány őrült, annyiféle őrület… lehet, hogy azok a betegek, akiket Knightley megfigyelt a felkészülés során pont így viselkedtek. Amúgy a film maga elég halovány, pedig egy olyan elborult elméjű rendező, mint Cronenberg sokkalta izgalmasabb munkát is lerakhatott volna az asztalra, ha már a pszichológia területén áskálódik.

  • Miner (author) :

    David: Van benne valami! Egy picit engem is meglepett, milyen “egyszerű” film lett, bár szerintem az ‘Erőszakos múlt’ is egy túlértékelt kliséhalmaz, az akciójeleneteit leszámítva.
    Knightley azt nyilatkozta, hogy nagy bajban volt a film eleji hisztivel kapcsolatban. Spielrein a naplójegyzeteiben az állapotot így fogalmazta meg: as being like “a demon or a dog”. Nos, Knightley valóban olyan, mint akit megszálltak, és vicsorog is rendesen. Kell ennél több? :-D

  • Isu :

    Mivel még nem láttam nem tudok nyilatkozni arról milyen is a film,de azé 6 pontnál többet vártam :D

  • cantri :

    Mivel az egyik kedvenc tantárgyam a pszichológia (na jó az általános részét nem komáltam :D ) így nagyon vártam a filmet.

    Igazán örültem, hogy ezt az egyáltalán nem könnyed, és nem is túl hálás történet nem egy a filmiparba belesimuló rendező kezében landolt, mert ennek tálalásához lényegesen több kellett, mint némi mozgóképes érzék. Ide egyedi látásmód szükségeltetett, amit Cronenberg úgy vélem maximális képvisel. A kanadai végül is alapjaiban jól is fogta meg a témát, egyes ábrázolásai kifejezetten elnyerték a tetszésemet, az apróbb kikacsintások (pl. Anna Freud – énvédelem) pedig szinte észrevehetetlenül emelik alkotása élvezeti értékeit. Freud és Jung kapcsolatábrázolásába se lehet belekötni, Jung gondolati szakítása Freuddal a témában annyira nem járatosak számára is úgy gondolom átjöhet, hogy miért, és hogyan vezettek a dolgok idáig. És külön bónusz, hogy a szexualitás nem nyomta el, hogy eredendően miről is szól ez a film, úgy értem nem csapott át a mozi felesleges pornográf képekbe.

    Viszont a dicséretek után mégis azt kell mondjam, hogy azért még leselkedett ebben némi puskapor, amire vártam, hogy meggyulladjon végére, de sajnos hiába a kiváló első óra, a film utolsó harmada számomra már nem nyújtotta azt az élményt amit vártam. Azt még véletlenül sem állítanám, hogy felületesen fogta volna meg Cronenberg a témát, de erőteljes mélységekbe sem hatol le. Így végül is jó, és érdekfeszítő, amit látunk, de ahhoz kevés, hogy kitörölhetetlen filmélménnyé váljon.

    Azonban a félelmetesen jól kiválasztott színészeket tényleg csak méltatni lehet. Mindenki remek volt, de nekem pont a sokat szidott Knightly nyerte el a leginkább a tetszésemet, nem volt túljátszott vagy erőltetett egy pszichotikus beteg simán lehet ilyen, eljátszani ilyet meg igencsak nehéz lehetett ám.

    Szóval nem lett egy gyenge eresztés, de nem is vált azzá, ami lehetett volna. Nálam egy 10/7-et megér, de bevallom jómagam is többet vártam volna.

  • cantri :

    Ja, azt kifelejtettem, hogy az írás kifejezetten tetszik, grat hozzá Miner. ;)

  • Miner (author) :

    Köszönöm cantri a véleményedet! Kíváncsi voltam rá, hogy a pszichológia témájában járatos egyénnek “hogyan jönnek át dolgok”. Be kell valljam, nekem sokminden csak azután vált világossá, hogy a film megtekintését követően kicsit belemélyedtem a témába (ezért is írom a cikkben, hogy az általános intelligenciánál több szükségeltetik a történet megértéséhez – lásd: Jung és Freud beszélgetése az asztalnál a “libidóról”). Viszont mind Freud, mind Jung munkássága a valóságban sokkal izgalmasabb és érdekfeszítőbb, mint ahogy azt a film bemutatta. Első körben meg is fordult a fejemben, hogy ezt valahogy bemutatom a kritikámban, de amikor már a harmadik félig megírt cikket dobtam sutba egyrészt a terjedelem, másrészt a pszichológiai alapfogalmakba való belegabalyodás miatt, úgy döntöttem, maradok a film nagy vonalakban való, könnyedebb, kommerszebb stílusú jellemzésénél.

  • Sammy :

    Ez valamilyen pszicho izé produkció…nem nekem való. Kizárólag a színészek miatt fogom (talán) megtekinteni :-)

  • Miner (author) :

    Sammy: Félelmetesen a lényegre tapintottál: ez tényleg amolyan pszicho izé! Sammy, irány vissza a “titkos átjáróba”, ott vár Rád a nagy kaland! :-D

  • ugge :

    na Viggo-t se fogjuk látni soha debil blokkbaszterekbe.óriási ez a pali.mint szinész-művész csak minőségi kihivások.Fassbender feltünésére meg már akkora szükség volt mint a szomjazónak egy korty vizre.már alig várom hogy láthassam.

Szólj hozzá te is!

Írd be a hozzászólásodat, vagy a trackbacket az oldaladról. Íratkozz fel a kommentekre subscribe to these comments RSS csatornán.

Fogalmazz szépen. Maradj a témánál. Ne spamelj.

Ezeket a tageket használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Ez egy Gravatar kompatibilis oldal. Ha akarsz egy bárhol használható avatart magadnak, regisztrálj: Gravatar.