Főoldal » Film, Háborús

A 25 legjobb háborús film

26 május 2012 89 komment
Címkék: , , , , ,

A 25 legjobb háborús film

Írta: Kenobi

Hálátlan vállalkozás történelmünk legsötétebb periódusait feldolgozó filmeket erősorrendbe állítani. Amíg a Szuperhősöknél az a csodabogár, aki botlás nélkül kettőt tudott lépni, máris felkerült a listára, addig háborús filmek esetében nagyon széles és nívós a felhozatal, s amely produkciók súlyát a besöpört díjak ékesen bizonyítják. A következő, nagyon hosszúra sikeredett írásban az általam vélt legjobbakat vesszük csokorba. Ismét megjegyzem, időnként nehéz volt döntenem. Ha valamelyik kedvencünk lemaradt, ott hivatkoznék a 25 filmben megszabott terjedelemre, ezt kérem, vegyétek figyelembe. A végső vezérelvet azonban nem feltétlenül a kilőtt a tankok száma, hanem a háborút körbeölelő mérhetetlen gonoszságot legyűrő emberség jelentette.

25. Bőrnyakúak

Hogyan lehet egy alkotást háborús filmnek nevezni, amikor hősei nem is látják az ellenséget, gyakorlatilag nincsenek nagyszabású csatajelenetek, csak a dráma? Sam Mendes megpróbálja a Bőrnyakúakat megmagyarázni. Ráadásul úgy, hogy az Öböl-háborúról még nem készültek olyan örökbecsű filmeposzok, mint például az amerikaiak vietnámi kudarcáról. Más háború ez, amelyben már nem divat a test-test elleni küzdelem, inkább a technika az úr, a maga lopakodó bombázóival, robotrepülőivel és egyéb harci eszközeivel. Sam Mendes dicséretére legyen mondva, jó érzékkel fogja meg egy újfajta háború újfajta atmoszféráját. Katonái úgy élik meg a háború poklát, hogy akár egyszer is elsüthetnék fegyverüket az ellenségre, ám ettől az egész még kevésbé lesz borzalmas. Tehetetlen szemlélőként, kiszolgáltatottan sodródnak az eseményekkel. Az éjszakában égő olajkutak, vagy az olajesőben fedezéket ásó katonák képe örökre megmarad emlékezetünkben. S mi magyarok is dörzsölhetjük szemünket: számolhatjuk a jeleneteket, amelyekben feltűnik Fenyő Iván. Sajnos, a többségét kivágták…

Bőrnyakúak

24. Zöld zóna

Matt Damon iraki missziójában tömegpusztító fegyverek után kutat. Rohamosztagával fáradhatatlanul járja a szűk sikátorokat, információkat gyűjt, és legtöbbször árnyékra vetődik. Igen, keményen betart a politika, ám a tiszthelyettesnek leesik: szándékosan vezetik félre. A történetet tudjuk le ily hamar, s bár a film könnyedén került a jobbak közé, nekem mégis akadnak vele fenntartásaim. Minduntalan a Bourne-saga jutott eszembe. Ráadásul, Paul Greengrass rendező elköveti a szarvashibát, hogy gyakran emlékeztet az amnéziás szuperügynökre és Damon is tiszta Bourne-ként viselkedik. Ugyanazon kamerarángatásokkal operál a Zöld zóna, illetve gyors vágásokkal, amivel pörgőssé teszik az eseményeket, hozzák a háború félelmét, az ideges atmoszférát. Nem nevezném közönségbarát filmnek, mégis a legjobbak között a helye.

Zöld zóna

23. Ellenség a kapuknál

Szovjet katonák rohamozzák a németek vonalait. Fiatalok, éhesek és fáznak. Nincsen lőszerük és kevés a fegyver. Minden második elvtárs üres kézzel támad, s amennyiben az előtte rohamozót lelövik, felkapja a puskáját, s megy tovább a halállánc. Visszavonulás ismeretlen fogalom, már a gondolata is büntetendő, mögöttük a Komisszár elvtársak gépágyúikkal. A film kezdeti képsorai a legmegdöbbentőbbek. Az oroszok emberanyagban nem szűkölködnek, az emberélet mit sem számít, csak a város, Sztálingrád megtartása. Így kezdődik a közelmúlt európai filmgyártásának egyik legdrágább filmje. A sztálingrádi csata legforróbb pillanatai, a két távcsöves lovag, a német Erwin König és a szovjet mesterlövész, Vaszilij Zajcev személyes párharcán keresztül. A gond csupán az, hogy a két remek színész, Jude Law és Ed Harris bujkálása és egymás keresése egy idő múltán teljesen kiszámíthatóvá válik, s nézőként teljesen közömbös, melyik győzedelmeskedik. Jean-Jacques Annaud pedig elveszik a romos város – egyébként döbbenetes – ábrázolásában. Szokás mondani azt is, hogy az Ellenség a kapuknál Európa görcsös válasza Spielberg Ryan közlegényére, a helyezésnél egyértelműen kiviláglik a sötétből, melyik győzedelmeskedett.

Ellenség a kapuknál

22. Navarone ágyúi

Alistair MacLean 1957-ben íródott azonos című könyve alapján készült mozi a korszak legjobb háborús filmjeihez igazodik: bővelkedik izgalmakban és látványos kalandokban. Persze, tegyük hozzá gyorsan, az 1960-as évek mércéjéhez viszonyítva. A hivatalos történet szerint Keith Mallory kapitány, Miller, a robbantás szakértő és egy jó helyismerettel rendelkező görög hazafi, Sztavrosz titkos szabotázsakciójának sikerétől függ kétezer bajba jutott brit katona élete. Az időpont a második világháború dereka, a helyszín egy sziget az Égei-tengeren. A németek ezen a szigeten állították fel új fegyverüket, két dög nagy ágyút, amellyel sakkban tartják a szövetségeseket. Az ágyúk megsemmisítése szinte lehetetlen küldetésnek tűnik, de még kilátástalanabbá válik a helyzet, amikor kiderül, hogy a szigorúan titkos akció végrehajtói között áruló van. Főbb szerepekben a kor nagyágyúi, úgymint Gregory Peck és Anthony Quinn vonulnak a németek ellen, amit a következő csoportképen jól láthatunk. Jobbról negyedik az osztályfőnök… Az Oscar-díj ennél a filmnél sem maradhatott el. Bumm!
Navarone ágyúi

21. Tora! Tora! Tora!

1941, Európában tombol a II. Világháború. Amerikában teljes a háborús készültség, bár még az USA nem döntöttel el, belépjen-e a háborúba. Mindeközben Japánban is nagy a készülődés. Az amerikai elhárítás kétségbeesetten próbálja kideríteni, honnan várható a japán támadás. Tanúi lehetünk mindannak az apró véletlennek, és emberi mulasztásnak, ami lehetővé tette, hogy a japán flotta észrevétlenül átkeljen a Csendes-óceánon, és a földdel, helyesbítek, vízzel tegye egyenlővé Pearl Harbor-t. Ugyanakkor Yamamoto admirális szemszögén keresztül betekintést kapunk a japán támadás politikai hátterébe, a katonai gépezet működésébe, avagy ilyen is lehetne a romantikus giccsparádéval nyakon öntött Pearl Harbor, ha Michael Bay-t elkergetik a rendezői szék környékéről… Senki nem hiányolja a listáról, ugye? Összegezve: igazi klasszikus matuzsálem, Hollywood hőskorának talán egyik utolsó nagy filmje, amely még valódi művészi igényességgel és részletességgel igyekszik bemutatni a történelmi eseményt és annak hátterét. A háborús filmek kedvelőinek abszolút kötelező.
Tora! Tora! Tora!

20. A bombák földjén

Az a dolgok lényege, hogy Irakban hulla vagy! A megállapítás mindenkire igaz, leginkább William James (Jeremy Renner) bombaszakértőre, aki osztagával a világ legveszélyesebb területén dolgozik. A bombák földjén az utóbbi évek háborús-Irakos propaganda moziijaiból a legkomolyabbnak vehető alkotás. Tulajdonképpen csak idő kérdése volt egy ilyen film megjelenése az amerikai repertoárban. Szerencsénkre, nagyon komolyan vették magukat, alapjaiban más fölfogásban készült kortársainál, elkerülvén a megszokott jenki rizsát. Nincsenek rágógumizó, észosztó katonák, nem csörömpölnek Bagdad utcáin lánctalpas fémszörnyek. Csak elvétve találkozhatunk képsoraiban utcai harcokkal.
Kathryn Bigelow nő létére igazán férfias filmmel rukkolt elő. Történetének szereplői hús-vér emberek. Ugyanakkor héroszok is, életüket nap, mint nap kockáztató hősök, akiket első osztályú színészek játszanak első osztályú módon. Időnként durva és meghökkentő jelenetek idézik a háború poklát, de többségében a drámai vonulat dominál. A hat Oscar-díj és még három Oscar-díj jelölés jelzi, az amerikai ítészek odavoltak a filmért. Csak így verhette le az Avatart…
A bombák földjén

19. A halál 50 órája

A németek a háború megfordításának utolsó esélyeként páncélos hadosztályaikkal az Ardennek dimbes-dombos vidékén indítanak ellentámadást a karácsonyt váró és fedezékeikben döglődő szövetséges katonák ellen. A film alkotóinak szabadsága a történelmi hitelesség figyelmen kívül hagyása, ami miatt a kritikusok fujjoltak rendesen. Emellett A halál 50 órája az egyik legjobban élvezhető háborús kalandfilm. Nagy szerepe volt ebben a parádés szereplőgárdának, kiknek igazi jutalomjátéka lett a film. A legjobban Robert Shaw lubickol, aki – a nem létező – Hessler ezredes szerepében elviszi hátán a monstre hosszúságú háborús kalandfilmet, és karaktere is eltérő a más filmekben megszokott gonosz náci tisztek karakterétől. Hazájához végletekig hű, gondolkodik és az embereit is nézi valakinek.
A halál 50 órája

18. Az őrület határán

A Ryan közlegény társfilmjében Terrence Malick rendező a Charlie század katonáit viszi a távoli csendes-óceáni szigetek visszafoglalásának poklába, kicsit giccsesen, kicsit mesterkélten, viszont parádés szereposztással. Sorolhatnám egyenként a legjobb formájukat hozó színészeket, de felesleges, hisz együttes munkájuk emeli a filmet a minőségbe. Ők csak játszanak, hitelesen. A csatajelenetek, a kézzel fogható háború, a sebesültek elhaló jajjszavai még a legzordabb lelket is megdöbbentik. A háború szörnyűségeivel szemben a varázslatos környezet, a napfény, a madárcsicsergés. A film nem a hősképzésre szakosodott, nem is a látványos csatajelenetekre fogunk a legjobban visszaemlékezni. Magával ragadó történetére, markáns gondolataira és a lélek gyötrelmeire – stílszerűen: Az őrület határán. A filmet hét Oscar-díjra jelölték, sajnos csak jelölésig jutott, talán az elején említett mesterkéltsége miatt.
Az őrület határán

17. MASH

Kőkemény szatíra, fekete humor a koreai háborúról. Furcsa párosítás a háború borzalmainak ilyesfajta ábrázolása, de ha adottak hozzá olyan tehetségű színészek, mint Donald Sutherland és Elliott Gould, akkor a humorral, a befogadó készséggel nem lehet probléma. A koreai háborúval egyébként meglepően kevés amerikai film foglalkozik. A MASH sem a frontvonalak poklát ábrázolja, hanem egy mozgó katonai kórház mindennapjaiba enged bepillantást, sajátos eszközeivel. Az 1970-ben készült filmmel indult útjára Robert Altman rendezői karrierje, valamint hatására az 1972-83 között futó, tizenegy évadot megért sorozat.
MASH

16. Katonák voltunk

1965 novemberében egy amerikai elitalakulat négyszáz katonája Hal Moore alezredes (Mel Gibson) vezetésével földet ért az X-Ray Leszálló Zónában, amelyet Vietnámban lazán csak a “Halál Völgye”-ként emlegetnek. Ez volt az Egyesült Államok és Észak-Vietnám között kipattanó háború első ádáz ütközete. A támadó erőknek hatalmas túlerővel, mintegy kétezer vietnámival kellett felvenni a harcot. Nem volt más fegyverük, mint egymásba, Istenbe vetett hitük. No és az a pár aknavető, amiknek felforrósodását a kemény pöcsű amcsi katona brunyálással akadályozza meg. A film megtörtént eseményei a filmes ábrázolás kimagasló példája. Nem csak a csatajelenetek – amerikai szájíz szerinti értelmezését – állítja középpontba, hanem külön foglalkozik az otthon maradtak aggodalommal teli életével. A postás pedig szenvtelenül kézbesíti a leveleket, amelyek az ütközetben meghalt katonákról értesítenek. Randall Wallace a Pearl Harbor forgatókönyvének írásakor messzire dobta a kanalat, most rendezőként a legjobb formáját hozta.
Katonák voltunk

15. A tábornok

Az 1970-ben készült monumentális háborús filmdrámában az alkotók nem foglaltak állást sem a háború mellett, sem ellene, hanem bemutatnak egy embert, akinek a harc, a küzdelem, a verseny jelentette az életét, és egy pillanatig sem próbálják meg elrejteni személyének ellentmondásosságát. A finom jellemrajz mellett grandiózus háborús film a drámaiságán túl, számos harci jelenettel rendelkezik, amire – előcsalogatva a bennünk élő gonoszt – annyit mondhatunk, hogy több mint negyven évvel ezelőtt készült, ezért az idő vasfoga keményen dolgozik. Ám ettől függetlenül, a hat Oscarral jutalmazott alkotás van annyira kiváló, hogy simán ráfoghatjuk a kötelező nézés és az igényes háborús film becses titulusát, bérelt helye van minden háborús film listában.
A tábornok

14. A Sólyom végveszélyben

Ridley Scott nagyszabású háborús filmje alaposan megosztja a közvéleményt. Míg egyesek az adrenalintól és golyózáportól duzzadó filmben az amerikai elitkatonák hősies küzdelmét vélik látni a gonosz szomáliai hadurak vérengző bandái ellen, addig a kételkedők a James Monroe nevéhez fűződő Monroe-elvet látják viszont a képsorokban. „Amerika az amerikaiaké”, ami szerintük elég indok a beavatkozásra, ha érdekeiket bármilyen veszély fenyegeti. Különben is, az USA szeret a világ csendőreként tetszelegni.
Egy évtizede megtörtént kommandós esetet dolgoz fel a látványos film: 1993. október 3-án közel 100 ejtőernyős amerikai katonát dobtak le Mogadishuban, Szomália fővárosában Mike Steele kapitány (Jason Isaacs) vezetésével. A polgárháborút szító hadúr és szárnysegédei voltak a célpontok. A 45 percesre tervezett villámakció 16 órás vérfürdőbe torkollott. 18 katonát és két Black Hawk típusú hipermodern harci helikoptert veszítettek az amerikaiak.
Ridley Scott nem vacakol a mimózás mázzal, a katonák szemszögéből mutatja meg az utcai közelharcok szörnyűségeit. A gyors vágások és a csatározások sodró tempója nem ad lehetőséget lelkizésre, jellemfejlődésre, hanem a tölts, és lőj elve érvényesül, az egyre jobban eluralkodó káosszal. Meghalt tehát 18 amerikai katona. Sajnálom, tényleg. Meg több százezer szomáliai. Az érdekel valakit? A Sólyom végveszélyben – tömeggyilkos ez a madár.
A Sólyom végveszélyben

13. Kelly hősei

Vegyél egy csapat idiótát. Tizenhat milliót érő aranyrudat, és a Második világháború frontvonalát. Csupán ennyi kell a sikerhez. Metro-Goldwyn-Mayer 1970-ben készült háborús filmnek álcázott aranykeresését a mai napig nem sikerült túlszárnyalni. Brian G. Hutton filmje üdítő kivétel az összeállításban, mert nem a borzalmakat helyezi központba. Vagány és humoros oldaláról mutatja be a világégést. Hősei esendő – kissé hibbant, laza erkölcsű, simlis – emberek, akik attól sem riadnak vissza, hogy meglovagosítsák az aranyat, úgy, hogy közben nagy ívben tojnak a hadszíntérre. A kritikusokat letaglózta eme újszerű megközelítése a háborúnak, keményen bírálták, a közönség azonban roppant módon élvezte. A sikerért egy sor remek színész dolgozott keményen: Clint Eastwood, Telly Savalas, Donald Sutherland, Don Rickles és a többiek. Sztárkoncentráció kavar a biliben, nincs rá jobb szó.

Kelly hősei

12. A leghosszabb nap

Június 6-án ünnepeljük a második világháború kimenetele szempontjából meghatározó normandiai partraszállás soros évfordulóját. A nyugati frontvonal megnyitásával a szövetségesek jelentősen megosztották Hitler erőit, elősegítve a Vörös Hadsereg keleti előre nyomulását. A leghosszabb nap nem éppen mai film, amely épp ötven évvel ezelőtt, Cornelius Ryan a D-Dayről szóló könyvének elolvasása után álmodott meg Darryl F. Zanuck. A legendás producer nemcsak álmodni mert nagyot, hanem meg is valósította ambiciózus elképzeléseit: mivel a lehető leghitelesebben akarta bemutatni a leghosszabb nap eseményeit. Lehetőség szerint azokon a helyszíneken forgatott, ahol a filmben ábrázolt események valóban megtörténtek. Egyfajta dokumentarista stílust igyekezett kialakítani, és a csata pillanatai mind az amerikaiak, mind a britek, mind a franciák, mind a németek szemszögéből megmutatta. A monumentális produkcióhoz négy rendezőt verbuvált, akik sokszor párhuzamosan forgattak, a szerepekre pedig nemzetközi sztárokat szerződtetett. A híres színészek, eredeti helyszínek gyorsan fölemésztették a 20th Century Fox által a produkcióra szánt tízmillió dollárt, s amikor túllépték a költségeket, a saját pénzéből finanszírozta a forgatást. A háborús filmek rajongói hálásak lehetnek neki: A leghosszabb nap vitathatatlanul a zsáner egyik legjobb darabja, három Oscar-díjjal és még három Oscar-díj jelöléssel a tarsolyában.
A leghosszabb nap

11. A bukás – Hitler utolsó napjai

A művész szabadsága teljes, így akár a történelemmel is kedvére játszhat. Átírhatja, kiragadhat belőle részleteket, átértelmezheti, eltorzíthatja – hogy aztán mindehhez mit szól az olvasó, a néző, a hivatásos történész, vagy a tollát vérbe mártó kritikus, az már más kérdés. A bukás – Hitler utolsó napjai érdekes eset: a film a vitathatatlan szaktekintély, Joachim Fest és Traudl Junge, Hitler titkárnője könyvei alapján készült, a mű körül kirobbant polémiában többen mégis minimum történelmi átszínezésről, ha nem épp meghamisításról beszélnek. A produkció egyik problémájának azt szokás felróni, hogy Oliver Hirschbiegel rendezése csak Hitler – az emberként ábrázolni kívánt Hitler – utolsó napjait mutatja be, akit így nem akkor láthatunk, amikor a II. Világháború legnagyobb harcai dúlnak, vagy amikor a deportálások zajlanak. Hogy ez a puhítás szándékos alkotói törekvés volt-e, nem tudom. Ugyanakkor optimális esetben a néző megfelelő történelmi tudással ül le A bukás elé, és tisztában van azzal is, hogy a történtekért nem csak őt és néhány társát terheli a felelősség. Ha ez a megfelelő történelmi tudás megvan, akkor, aki megnézi A bukást, az egy erőteljes és nagyszabású, de meglehetősen hagyományos felfogású filmet láthat azokról a bizonyos végnapokról – elsősorban a titkárnő, Traudl Junge (Alexandra Maria Lara) szemszögéből, és a Hitlert alakító Bruno Ganz (Berlin fölött az ég), az Eva Braunt megformáló Juliane Köhler (Hontalanul Afrikában), illetve más német színészek kitűnő játékával. Képileg is nagyon renden vannak: tökéletesen sikerült visszaadni a bunker fojtogató atmoszféráját és a lerombolt utcák látványát.
A bukás - Hitler utolsó napjai

10. Levelek Ivo Dzsimáról

Clint Eastwood filmjében az érem másik oldalát mutatja meg. Az apró, sivár és nem utolsó sorban, teljesen lakatlan erődítményt 1945 februárjában rohamozta meg az amerikai tengerészgyalogság. A szigetet 22.000 katona védte, s a japánok fontos bázisának számított. A sziget ostromát ezúttal a Japánok szemszögéből nézhetjük.
Eastwood korunk karizmatikus rendezője, afelől szemernyi kétségem sincs. A felvezetésnek is tekinthető A dicsőség zászlaja bemutatta a japánokat arctalan ellenségként, akikből csak annyit érzékelünk, hogy ölnek és halnak. Jelen filmben azonban ízelítőt kapunk kultúrájukból, világszemléletükből. Két világ áll tehát szemben egymással, amelyben mindenki másképp éli meg ugyanazt, a háború poklát. Míg a győzelemittas szövetségesek hősöket kergetnek, addig a japánok számára csakis a haza számít, s mindenekfelett önnön becsületük. Míg az egyik kultúrában az öngyilkosság a gyengeség és a megfutamodás jele, addig a másikban a bátorság és a becsület megtartásának egyik legfőbb kifejezése. Így néz ki az érem másik oldala, véres harcok közepette.
Levelek Ivo Dzsimáról

9. A piszkos tizenkettő

Tizenkét elvetemült bűnöző azt a feladatot kapja, hogy a megszállt Franciaországban egy szigorúan őrzött kastélyban náci fejeseket gyilkoljon, szigorúan önkéntes alapon. Sikerükért cserébe elengedik súlyos büntetésüket. A küldetés kimerítené még a Mission: Impossible hatáskörét is, ám Tom Cruisee helyett az érdekes nevű Reisman őrnagy (Lee Marvin) vállalja a nem mindennapi kihívást: ütőképes kommandót képez a csürhéből. A piszkos tizenkettő máig a legismertebb és legnépszerűbb II. világháborús kalandfilmek közé tartozik – nem véletlenül. E.M. Nathanson regényéből Robert Aldrich rendezett igazi háborús – a maga korában kőkeménynek és véresnek számító – ínyencség a korszak legnagyobb sztárjainak (Lee Marvin, Charles Bronson, Telly Savalas, Donald Sutherland stb. bevonásával. Szinte kirobban a vászonról a tesztoszteron – és a lábszag. Egy Oscar-díj és három Oscar-díj jelölés lett a nem mindennapi osztag elismerése.
A piszkos tizenkettő

8. A szarvasvadász

Az öt Oscar-díjat besepert alkotás a Vietnam-szindróma egyik legkeményebb és legmegrázóbb feldolgozása. Alapjául Erich Maria Remarque Három bajtárs című regénye szolgált, melyet 1938-ban már megfilmesítettek egyszer. Az 1978-as feldolgozás Michael Cimino munkája, amelyben három pennsylvaniai acélüzem melósának háborús élményein keresztül mutatja be Amerika újkori háborúinak legértelmetlenebb kudarcát. Ennek megfelelően nem fogadták mindenütt kitörő lelkesedéssel, botrányok egész sorát kavarta, például az Oscar-díj átadón. A volt szocialista blokkban sem nézték jó szemmel, egy sor helyen tiltólistára került.
A szarvasvadász

7. Híd a Kwai folyón

A Pierre Boulle regényéből készült angol-amerikai háborús filmdráma akinek nem ugrik be elsőre, annak megpróbálnám előadni Malcolm Arnold világhírűvé vált füttyindulóját, de mégsem, sérteném a fülek épségét. A történet a csendes-óceáni frontvonalak mögött, egy burmai hadifogolytáborban játszódik. A japánok egy stratégiai fontosságú hidat óhajtanának építeni, az ott vendégeskedő hadifoglyok hathatós közreműködésével. Csakhogy: a tábor két részre szakad, az egyik felük szabotálna és rombolna, míg a társaság másik része birka módjára építene. Közben úton a megmentő kommandós alakulat…
A film kiemelkedő voltát mi sem jelzi jobban, mint a hét Oscar, a három Golden Globe-díj, valamint William Holden, Alec Guinness, Jack Hawkins, Sessue Hayakawa emlékezetes alakítása. Egyzóval, nem Steven Seagal-féle pocimacik verik szúrós szemmel laposra az ellent.
Híd a Kwai folyón

6. A zongorista

Mint az olvasó is bizonyára tudja, Steven Spielberg annak idején felkínálta Roman Polanskinak a Schindler listája megrendezését. A lengyel direktor azonban nemet mondott, arra hivatkozva, hogy a téma túl személyes: maga is megjárta a krakkói gettót, ahonnan neki ugyan sikerült megszöknie, a szüleit viszont a koncentrációs táborba hurcolták, és Auschwitzból csak az édesapja tért vissza.
Kevesebb, mint egy évtized múlva Polanski mégis elkészítette a maga holokauszfilmjét, méghozzá Wladyslaw Szpilman zongoraművész emlékiratai alapján, aki Varsóban a Lengyel Rádióban zongorázott, ám zsidó származása miatt elvesztette munkáját, és családjával a gettóba kellett költöznie. Innen koncentrációs táborba akarták deportálni őket, maga Szpilman (Adrien Brody) azonban az utolsó pillanatban megmenekült, és éveken át bujkált különböző lakásokban a megszálló németek elől.
Polanski filmje egyszerűen döbbenetes. Mind a sémákat, mind a patetikusságot igyekszik kerülni. Szpilmant nem hogy nem láttatja hősnek, de olykor egyenesen szánalmas, sőt nevetséges figurának tünteti fel, aki állati ösztönökkel küzd-kapar a túlélésért (szinte mind így tennénk), a nácik szinte mind szörnyetegként jelennek meg (nyilván azok is voltak), kivéve Hosenfeld századost (Thomas Kretschmann). Ám ő és Szpilman találkozása a film vége felé épp a film egyik legkevésbé hitelesnek tűnő – még ha megtörtént is – giccses pillanata. Szpilman, aki évek óta nem zongorázott, leül a hangszer elé és játszani kezd, méghozzá csodálatosan.
Akad még néhány hasonló, kissé hatásvadász pillanat a filmben, melyet egyébként túl hosszúnak is érezhetünk, egyes jeleneteit pedig túl erősnek. A zongorista azonban három Oscar-díjjal és további négy Oscar-díj jelöléssel jutalmazott remekmű, amelyet látni kell, és amelynek kapcsán alapvető kérdéseket kell tisztázni magunkban.
A zongorista

5. Ryan közlegény megmentése

A II. Világháborúban járunk. Ryan közlegény három testvére már elesett a harcokban, és George C. Marshall tábornok úgy dönt, az iowai anya negyedik fiát nem vesztheti el, ezért utasítást ad, keressék meg James Francis Ryant, aki ejtőernyősként vett részt a normandiai partraszállásban, és talán még nem pusztult el a fronton. Felderítésére John Miller százados indul hét emberével – Ryant megtalálják, de közben életek vesznek. Ilyen röviden összefoglalva szentimentálisnak hangozhat a történet, pedig minden idők egyik legjobb háborús filmje távolról sem csak könnyeket fakaszt, és nem is csupán öncélúan sokkol kíméletlenül naturalisztikus képeivel – a háborúról és az emberi helytállásról mond valami lényegeset. sőt, még Vin Diesel sem halt meg ilyen szépen.
Külön kiemelendő, a munkájáért Oscar-díjat nyert Janusz Kaminski operatőri teljesítményéért. Aki annak idején moziban már látta a filmet, annak nem kell magyaráznom, mivel érdemelte ki ezt a rangos elismerést. Nyers és komor képi világot teremtett, amelyet csak az Amerikában játszódó jelenetek ellenpontoznak. De ugyanúgy dicsérhetjük a hangot is, mert ilyet nem sűrűn hallhatunk. A kezdeti partraszállós jelenetben valóban a pokol kellős közepén érezhetjük magunkat, és ezek most nem csupán szavak. Pár sorban leírhatatlan az az intenzív, vehemens, szinte megsemmisítő hangélmény – még a hallószervünkben tanyázó fülzsírt is tömegoszlatásra készteti! Az egyébként öt Oscarral jutalmazott film megérdemelt volna egy hatodikat, a legjobb filmét is!
Ryan közlegény megmentése

4. Apokalipszis most

Talán a legtöbbet vitatott – bírált – háborús filmek egyike. Üzenetéről is naphosszat vitatkozhatnánk. Egy tény, Amerika beleszalad egy háborús pofonba, amit a filmesek a maguk módján, s többféle szemszögből igyekeznek bemutatni. Francis Ford Coppola monumentalitást sem nélkülöző háborús drámájára nincs jobb szó, mint a Vietnám-rémálom, a sokk, amely az amerikai nemzetet érte. Elszállt a legyőzhetetlen szuperhatalom nimbusza. Megfekszi a néző gyomrát, amint zsigereinkben érezzük a háború valós fenyegetését, a helikopter motorok mély dübörgését, ahogy folyik a népírtás Wagner zenére. Coppola földbedöngölő drámája sokak számára lehet vontatott és unalmas, míg mások a háborús film műfajának csúcsaként értékelik. Marlon Brando őrült parancsnokként emlékezeteset alakít, felejthetetlen, csakúgy a film. Hát igen. Imádjuk a kora reggeli napalm szagot – ez adja Coppola sikerének bűzét.
Apokalipszis most

3. A tengeralattjáró

Henrich Lehmann-Willenbrock kapitány az U-96 büszke, és példamutatóan szkeptikus parancsnoka. Ő még nem tudhatta, ami mára a történelemkönyvekben benne van: a negyvenezer tengeralattjárón szolgáló német katona közül kevesebb, mint tízezer tért haza. A Jürgen Prochnow alakította tiszt mintha mégis sejtette volna ezt; az ő karakterén keresztül értheti meg az igazi harcokat eddig szerencsés esetben megúszó néző, hogy hogyan viszonyul egy gondolkodó katona a háborúhoz. Wolfgang Petersen rendező a párthű Hitlerjugendes elsőtiszt alakjával alkotta meg a kapitány tökéletes ellentétét. Így téve egyértelművé, hogy a film kinek az oldalán áll. A másik fontos alak Werner hadnagy, a haditudósító, aki, akárcsak a nézők, egy kellemesnek elgondolt kirándulásból élethalálharcba csöppen, és nem tudja, mibe kapaszkodjon. A film hatása alól képtelenség kivonni magunkat, hiszen együtt lélegzünk a szűk térben sínylődő katonákkal, együtt szenvedünk velük a kiszolgáltatottságtól, eleinte a semmittevéstől, később a lehetetlen küldetésektől.
A Das Boot a háború megrögzött ellensége. A film lételeme ugyan az unalom és a feszültség háborúra oly jellemző váltakozása, mégsem a fizikai küzdelemé, a fegyvereké a főszerep. Az ellenségből legtöbbször csak elmosódott foltokat látunk, vagy egyszerűen halljuk a radar monoton pittyegését, mégis érezzük azt a hihetetlen nyomást, ami a legénységre nehezedik.
A fokozatosan eluralkodó nyomott hangulatunkat tetőzi a film képi világa. Tökéletesen tükrözi azt a félelmet, amit az ember egy ablakok nélküli vaskoporsóban érezhet. A történet nagy része a hajó belsejében játszódik, ahol a kamera olyan mozgásokat ír le, hogy alig hiszünk a szemünknek. Nyilván jópárszor beverte fejét az operatőr, de megérte. A négy Oscar-díj jelölés is jelzi, a tengeralattjárós-háborús műfaj kiemelkedő darabja.
A tengeralattjáró

2. A szakasz

Charlie Sheen zöldfülű aktorként bizonyára nem gondolt arra, hogy színészi pályájának elejét máris egy klasszikussal indítja. Márpedig A szakaszból az lett. A film azonban nem csupán a fiatal titán alakításától visszhangzik, hanem a vadállat Barnes őrnagy (Tom Berenger), és tisztességes Elias őrnagy (Willem Dafoe) egyre jobban eldurvuló párharcáról. Oliver Stone négy Oscar-díjat nyert alkotása felrázta Amerikát és a világot. A film egyike volt azon produkcióknak, amelyek nem csak mellékesen említették meg a vietnámi háborúban elkövetett bűnöket, hanem kíméletlenül szembesítették vele a társadalmat. Stone részben saját élményeire támaszkodva írta meg a fiatal, a háborús szolgálatra jelentkező Chris Taylor történetét, pokoljárását. Taylor az egyetemet hagyta ott, hogy Vietnámba menjen harcolni egy olyan ügyért, amelyről azt hitte, hazáját szolgálja…
„A háború első áldozata az ártatlanság” – szól Oliver Stone emlékezetes filmjének vitatott aranyköpése. Elgondolkodtató.
A szakasz

1. Schindler listája

Oskar Schindler, ahogyan azt a holokauszt egyik túlélője fogalmazta meg, nem volt angyal. Nem volt angyal, de tett egy csodálatos dolgot. Ezeregyszáz ember köszönheti neki az életét a második világháború végén, megmenekülve a halálgyáraktól. Pedig eleinte egy egyszerű, pénzhajhász, gyártulajdonos náci párttag volt. Hasznot húzott a nemzeti szocialista felső vezetéssel ápolt jó kapcsolatából, és elérte, hogy fizetés nélkül alkalmazhatta zsidók tízezreit. Ám csodák még a huszadik század e szégyellni való éveiben is voltak: miután Schindler ráébred, hogy milyen rezsimet szolgál, vezekelni kezd. És aki egy embert megment, megmenti az egész világot. Oskar Schindler azonban nem elégszik meg eggyel: szülőfalujában gyárat létesít, és megvásárolja hozzá a munkaerőt a német hadseregtől. Így menti meg a listájára felkerülteket a biztos haláltól.
Janusz Kaminski nem véletlenül kapta meg a legjobb operatőr Oscar-díját ezért a munkájáért. A színvilágukban teljesen minimalista, alapvetően fekete-fehér képek szinte mindegyike alaposan megkomponált mestermű, ami nagyban segíti a rendezőt a történet hangulatának megteremtésében.
Steven Spielberg monumentális filmje a toleranciáról és a szeretetről szól olyan szívet melengetően és gyönyörűen, mint az Oskar Schindler által véghezvitt csoda. A példátlan történet, kiegészülve a remek rendezéssel, Liam Neeson, Ben Kingsley, Ralph Fiennes alakításával és Janusz Kaminski képeivel, az örökérvényű remekművek közé sorolják a hét Oscar-díjjal és további öt Oscar-díj jelöléssel jutalmazott Schindler listáját.
Schindler listája

Hosszúra nyúlt utazásunk a háborús filmek világában a végéhez ért. Még néhány filmcím a hiányérzet csillapítására, amiknek itt volna helyük. Íme: Becstelen Brigantyk, Kémek a Sasfészekben, Ballada a katonáról, Acéllövedék, Vaskereszt, vagy Pokol a Csendes-óceánon.

Köszönöm a kitartó figyelmet, és várom a reagálásokat.



További cikkek a témában:

  1. A 25 legjobb fantasy film Vadregényes tájak. Letűnt korok, rettenthetetlen harcosok, boszorkányok és gyönyörű nők....
  2. Oscar 2011 – A 9 jelölt a legjobb külföldi film kategóriában Az Amerikai Filmakadémia nyilvánosságra hozta azt a 9 idegen nyelvű...
  3. 10 film maradt az Oscar A legjobb vizuális effekt kategóriájában Tízre szűkült a 2012-es Oscar díjkiosztó A legjobb vizuális effekt...

89 komment »

  • jános :

    Pearl Harbor Égi háború is kimaradt. :)

  • kenobi (author) :

    jános: Tényleg kimaradt. Utaltam rá a cikkben, miért. :)

  • szekta :

    Az Őrület határán rengeteg kritikus szerint az eddigi legjobb(szerintem is az egyik legjobb),valamint a Schindler listája féle drámákat nehéz lenne összehasonlítani az igaz háborús filmekkel.

  • Durden :

    Na ezzel a listával nem vitatkoznék. ;)

  • Dave :

    A kedvenceim benne vannak mind, látom neked is van ízlésed a háborús filmekhez, kb én is ilyen sorrendbe tettem volna ezeket a filmeket :)

  • kompi :

    Ahogy megszokhattuk Kenobi mestertől, remekül összeállított, alapos listát kaptunk. Persze a sorrend mindenkinek szubjektív, de azzal azt hiszem mindenki egyetért, hogy szépen összeszedésre kerültek az említésre máéltő háborús filmek.
    Személy szerint a piszkos tizenkettő, A szakasz, Kelly hősei trió lettek volna az első 3 helyen (nem tudnám megmondani, melyik melyik).
    A Navarone ágyúi (és azt követő Csapda) ifjúkorom ronggyá olvasott regényei, a filmes változat azonban már egyáltalán nem tetszett.

  • Ombre :

    Vaskereszt 1-2, Sztálingrád, A 22-tes csapdája, stb, (Mi a németekkel, olaszokkal és japánokkal voltunk mivoltunk a gonoszok ??)

  • kompi :

    A 22-tes csapdája nekem ua. mint A Navarone ágyúi: remek könyv, gyenge filmes változat.

  • stranger :

    A Schindler listájának helyezésére azt mondom, hogy Ámen, de a többire nem. Mindazonáltal, a jelentős darabok valóban benne vannak, szóval összességében szép munka.

  • adikas :

    Szerintem Nicolas Cagetől a A fegyverek szava is kaphatott volna besorolást.
    A mocskos cionista “hazug” propaganda film első helyére pedig olyan filmet tettem volna be ami kerüli a amerikai filmekre oly tipikus drámával adjuk el hatást, és a háborút a maga teljes valóságában mutatja be minden különösebb szépítés nélkül.

    Sajnos szégyen, hogy még 25.-ként sem szerepel annak ellenére,hogy az első helyet tagadhatatlanul bitorolhatná, ez pedig a : 9. SZÁZAD.
    Nem beszélve további számos kiváló orosz filmről.

  • odrebalazs :

    én nagyon hiányolom a listáról kubrick filmjét a full metal jacket-et (acéllövedék). látom, hogy a végére oda van írva, de nálam gondolkodás nélkül benne van az első háromban. kötelező darab, nem véletlen imdb-n a 8.4-es osztályzat.
    az írás egyébként igen jó! gratulálok hozzá!

  • 88bali :

    Ez ez a lista aztán jól össze van dobva XD A háborús dráma az akcióval. Éjfélre kitisztul, a Szakaszvezető, Hart háborúja, Ameddig a lábam bírja, A 99-es alakulat, A Führer elit csapata. Ezek a grandiózus filmek. 14. helyig el fogadom a listát :) Am Az őrület határántól nem tudom, hogy lehet bárki is ennyire elájulva. Vetekszik a Barátok közttel, legalább annyira mesterkélt. Jó érzelmi szálakat penget meg, csak túlságosan mű, nem tudja az ember teljesen megélni. De azért jó látni, hogy lenne még igény a jó háborús filmekre, van tábora. Kár, hogy “Hollywood” már nem foglalkozik vele. A Red Tails se jött ki a mozikba. :(

  • kenobi (author) :

    adikas: A fegyverek szava nekem annyira nem kedvencem. Bár bírom Cage búráját, a Navajo indiánok bugyborékoló jelbeszéde valahogy nem fogott meg.
    Az orosz háborús filmgyártás annyira nem erősségeim, de az írás végén említett Ballada a katonáról tényleg a jobbak közé tartozik. S megemlíthetem még a másik klasszikust, a Patyomkin páncélost is. :)

    odrebalazs: Acéllövedék valóban. Amint írtam, a bőség zavara kerülgetett, annyi minőségi, háborút feldolgozó film van. A Pearl Harbor nem közéjük tartozik. :D

  • BJ :

    Szokás szerint igényes lista. Az én sorrendem egy kicsit más lenne pl. az Ellenség a kapuknál és A Sólyom végveszélyben előrébb végezne. Ami nálam még beférne az U-571 és az Ellenséges terület. A Pearl Harbor meg sem közelíti a listát… Gratula megint.:)

  • Norb :

    Remek összeállítás, jó néhány igazi filmklasszikussal.
    Bár azzal vitatkoznék, hogy a Bombák földjén történetének szereplői “hús-vér emberek”. Inkább “2 dimenziós kartonfigurákat” írtam volna, de lehet, hogy ez csak az én túlzottan kritikus (ez esetben értsd: negatív) véleményem a filmről.

    Egyébként, mint minden háborús filmekről szóló összeállításnál, így most is felvetődhet a kérdés, hogy mi is tartozik/tartozhat ebbe a műfajba. A háborút ténylegesen bemutató filmek? Vagy azok is, melyek a háború alatt játszódnak, de nem mutatják be a tényleges harcokat, “csak” az emberekre gyakorolt hatását? (Ebben a listában is akad egy-két ilyen, de akkor akár Az élet szép is bekerülhetett volna.) Illetve melyik történelmi időszakokra koncentrálunk? Általában a modern kor háborúit bemutató filmek kerülnek ide, de pl. a Rettenthetetlen is egy háborút bemutató alkotás, csak régebbi korban játszódik. Az ilyen filmeket a “történelmi” jelzővel szokás illetni, de szerintem a legtöbbünknek a 2. világháború is történelem.

    És ha már háború alatt játszódó drámák, szívesen szóba hoznék egy japán animációs filmet (anime-t), a Szentjánosbogarak sírja című remekművet. Az ne tévesszen meg senkit, hogy nem élőszereplős filmről van szó: az egyik legdrámaibb, leghatásosabb háborúval foglalkozó alkotás.

  • nagyandi :

    Ha a lista élén a Schindler listája áll, akkor hiányolom róla a Sorstalanságot.

  • elektrotank :

    Jó kis lista, meg kell hagyni, de sajnos nagy részét a filmeknek nem láttam, ehhez az is hozzátartozik hogy nem kedvelem az ilyen fajta filmeket. Ryan közlegény megmentése c. filmben elég durván meg van csinálva az eleje, ahogy ripityára lövik az embereket, de hát kb. ilyen volt a háború, örülök, hogy nem voltam ott. Amúgy képzeljetek el egy 3. vh-t, azt hiszem nem sokan élnénk túl és nem tartana sokáig. Na de béke :)

  • kenobi (author) :

    elektrotank: Nukleáris rémálom lenne. Csak az a kérdés, van-e valaki annyira őrült, hogy atombombát vessen be? Szerintem van… :(

  • adikas :

    nagyandi: Remélem ezt te se gondoltam komolyan :)
    ***

  • szekta :

    Einstein mondta:Ha a III. VH-t atombombákkal vívjuk,a IV.-et botokkal és kövekkel.

  • adikas :

    Kenobi: 9.Századot mindenképpen nézd meg akkor (felirat van hozzá,de nem szinkronos) és megérted majd miért hiányoltam. :)

  • adikas :

    elektrotank: Nem kell 3. csak körül kell nézni, még a 2. se fejeződött be, csak kisebb színterekre tagolódott, de most újra kifog terjedni, köszönhetően az ébredő népeknek, és az összeomló cionista rezsimnek.
    Az atombombától pedig nem kell tartani, a “nagy Amerika” tanú rá,hogy bármikor beveti ha kell. Hazánkat szerencsére megszállni készülnek így ettől nem kell tartani. Azonban a pusztítás már folyik, csak ki kell nyitni a szemet és meglátni az ellenség “fegyvereit”.

  • ozymandias :

    Ahogy Dr.Manhattam is mondta: ”Veszély még egy atomfegyverek nélküli világban is lenne.”
    Am jó lista lett.

  • gaze :

    akkor már a Saigon – a tiltott zóna is ideférne, jól mutatja be mi zajlik a háttérben. http://www.imdb.com/title/tt0095774/
    vagy a Forest Gump..

  • spuri :

    Na jah de akkor ne azt a címet add a cikknek , hanem azt hogy a 25 kedvenc háborús filmem.

  • Ombre :

    Levelek Ivo Dzsimáról lehetett volna jobb helyezése ! Ez a háborús filmek listája eléggé tág fogalom ! Mert ilyen mint a 300, Nagy Sándor, Mennyei Királyság, Waterloo, Trója, Az Utolsó Mohikán, Memphis Belle, Lovaskatonák(John Wayne), Sivatagi Patkányok, Gettysburg, SID, Háború És Béke stb. ! De szerintem Schindler listája nem háborús (m.film) mert akkor a Hallo Hallo sorozat is az Egy kis kiruccanás. Casablanca, Tű a Szénakazalba, Zsoldoskatona stb. is az ami azét nem teljesen igaz!

  • Isu :

    Nagyjából mindegyik filmet láttam,persze vannak amik kimaradtak.

    Meg kell hagyni szép lista,de természetesen nekem más lenne az elképzelésem egy-egy helyezés kapcsán.

    Ryan közlegény megmentése nálam a favorit . :)

  • koki :

    Én személy szerint az Stanley Kubrick klasszikusát az Acéllövedéket mindenképp a listára tettem volna, vagy megemlítem a Nagy szökést, ugyan nem volt akkora siker mint a fent említettek, de a Hamburger Hill említésre méltó, de jó lista tetszik! :)

  • csabiii :

    hol van a Született Július 4.kén?

  • Ombre :

    -A Híd Túl Messze Van,
    -Midway
    -Műgyűjtők és kalandorok előnyben
    -Angol Beteg
    -Arábiai Lawrence
    -Egy Gésa Emlékiratai
    -A Nap Birodalma
    -Jó Reggelt Vietnam
    - A Szakasz Vezető
    -Missing in Action
    Csak még néhány !

  • ozzdomy :

    Act of valor hol marad?

  • VaZso :

    Akad benne 1-2 film amit nem tettem volna bele a listába.
    Pl: Az első helyen lévő filmet mivel Schindler listája, és a hatodik helyen lévő Zongorista film ugyan nagyon jó filmek, de a háborút, mint magát szinte semmilyen módon nem mutatja be.
    Csak azért, mert háborús időszakban játszódik attól még nem háborús film.
    Ilyen alapon nagyon sok más film is belekerülne a listába, és elég durván átrendezné a jelenlegi sorrendet.
    Nálam az a háborús film, ami konkrétan a katonákról a különféle csatatereken, hadszíntereken, frontokon játszódik.
    Pl: A Sztálingrád című film nagyon is ide tartozik. Az háborús film, és a maga módján igencsak jó film. Megmutatja, hogy a németek se voltak olyan állatok, mint amilyennek a zsidó vezette propaganda filmesek bemutatják őket.

    Ha már felkerült az egyik kedvencem a listára a Kelly Hősei, akkor ilyen alapon mehetne a másik nagy kedvenc a Sivatagi Cápák film is.
    Az lényegében hasonló film, csak az egyik a 2. VH idején, míg a másik a 91-es Öböl-háború idején játszódik.
    Ami még egész jó film, ha tengeralattjárós film is van közte, az a U-571.
    Akad egy másik jó film is a Sas Leszállt címmel. Szintén a német katonákat mutatja be, vagy egy másik film ami mindkét oldalt megmutatja az Angliai Csata vagy esetleg egy másik klasszikus a Kémek a Sasfészekben filmet.
    A Napola – A Führer Elitcsapata film se rossz, az meg a fiatal Hitlerjugend katonák kiképzéséről szól.
    Nekem pl a Valkür című film is tetszett, igaz a témával kapcsolatban az már a 3. film volt amit láttam.
    Vietnámi háborús filmből jó a Hamburger Hill film is.
    Háborús sorozatból az Elit Alakulat, az Irak, valamint a Gyilkos Megszállás sorozatok is jók.
    Sőt az Ellenséges Terület film se rossz film.
    A Vaskereszt is jó film, ha a németek oldaláról kell bemutatni egy filmet, de mint jól tudjuk a nyugaton azok a klasszikus filmek a témában, amiben a német katonát gonosz és nagyon hülye katonának mutatják be.
    Szovjet oldalról megmutatva ami jól sikerült film az a Brest-i Erőd című film, ami a német keleti offenzíva első napjait mutatja be, és azt, hogy milyen hősiesen, és sokáig tudott egy maréknyi katona feltartóztatni egy nagyobb német haderőt.
    Bár nem mutat be a film egyetlen háborús elemet sem, de a másik kedvencem a témában az Összeesküvés című film
    LINK: http://www.port.hu/az_osszeeskuves_conspiracy/pls/fi/films.film_page?i_film_id=56051
    Biztos akadna még mit felsorolni, de ezek a filmek sincsenek benne a listában.

  • kerge33 :

    Szerintem a lehetetlenséggel határos a háborús film kategóriájában TOP25-öt csinálni.Irdatlan mennyiségű film készült a témában ugyanis és rengeteg hatalmas filmet lehetne még ezek közé sorolni…Mondjuk az Act of Valor nem férne be a 100-ba sem:-)

  • kenobi (author) :

    Kerge 33-al teljes az egyet értésem, valóban óriási a kínálat háborús filmekből, simán kijöhetne egy Top 100-as lista is. Amiben biztos helye lehetne pl. az U-571-nek is. A tengeralattjárós filmek egyébként is külön kasztot képviselnek a háborús zsánerben. Jonathan Mostow filmdrámája azonban meg sem közelíti A tengeralattjárót. Leginkább a hangokban vitézkedik, abban viszont piszkosul jól dübörög. A rendező mellesleg bátor gyerek: a filmből kedvenc jelenetem, amikor Jon Bon Jovit egy robbanás vasajtóstól-tokostól elröpíti a fenébe. Talán utálták a zenéjét… ??? :D

  • izellajos :

    jó lista. egy kimaradt belőle, még pedig egy magyar. A tizedes meg a többiek. Azt hiszem, ebben a filmben is megkapod azt a színészi kvalitást amit egy hollywood-i alkotásban. 26. helyre minimum odafér :)

  • cantri :

    Igényes összeállítás lett ez Kenobi – remélem nem áltok le velük srácok és még lesznek továbbiak.

    Valóban ez az a műfaj, ami igencsak bővelkedik minőségi alkotásokkal, úgy vélem a lista jórészt azon filmcímeket sorakoztatja fel, melyeket egy élet során minimum egyszer illik megtekinteni.

    A klasszikusok mellett jó volt felfedezni pl. A Sólyom végveszélybent, ami jóval több, mint egy szimpla lövöldözős-adrenalinboma zúzás, Scott ott mondja ki a “Csak a halott ember látja a háború végét.” Illetve mindenképp pozitív, nem várt csalódás a Levelek Ivo Dzsimáról jelenléte is.

    Viszont az említett magas számú értékes alkotások miatt néhány film jelenléte nemhogy megkérdőjelezhető, hanem a hiányzókat tekintve mondhatni a luxuskategóriát jelentik, gondolok itt elsőszámúlag a Bőrnyakúak, Zöld Zóna, A bombák földjén trióra… nem is értem, hogyan keveredtek ide ezek.

    Bár néha igen “érdekes” milyen filmek hiánya lett felhánytorgatva (pl. egy U-571 megemlítése is vétek egy top 25 esetén), azért tényleg akad néhány olyan mozi, ami érdemleges lett volna a bekerülésre. Ebből kettő említésre is került (Acéllövedék, Vaskereszt), szóval nem is értem, hogy pl. egy limonádé Zöld Zónával szemben hogyan maradhattak alul?

    Másfajta megközelítésű koncepciójuk miatt, valamint a minél szélesebb repertoár prezentálása végett én mindenképp megemlítettem volna Az élet szép valamint a Született július 4-én című filmeket is, melyek klasszikusan véve nem is igazi háborús filmek, de más szemszögből mutatnak újat, más rávilágítást nyújtanak a borzalmakról.

    A Született július 4-énben Oliver Stone (a Szakasz rendezője) pompásan vezette végig egy emberi ronccsá vált katona hányadtatásait, miközben futja figyelméből a társadalmi széthúzásra is reflektálni. Egy emberi sorson keresztül mesél a háború borzalmairól miközben a vietnámi jelenetek jó, ha 10 percnyi játékidőt tesznek ki. Na ez a bravúr!

    Az élet szép pedig majdhogynem vígjátéki eszközöket vet be, megtalálhatóak benne a fasizmus rendszerét fricskázó, egyszerre kacagtató és az eszme ostobaságát velősen bemutató jelenetsorok valamint a lágerben a kettős légkörön keresztül, egyszerre láthatjuk gyermeki szemmel az eseményeket, ugyanakkor a háttérben érzékelni a valós borzalmat.

    Mindezek mellett Az őrület határán finoman szólva is hátul szerepeltetése tűnt fel nekem, szegény Malick megsértődne. :)
    Igazából megértem miért inkább a szakma szemében a(z egyik) legjobbja műfajának, s a közönség annyira nem szeretni, mert ugyancsak más koncepciót dob be a háború szörnyűségeinek bemutatása végett. Nem akciókon keresztül mesél, hanem költői mód és emberek gondolatain keresztül érzékelteti a háború üres ostobaságát. Úgy vélem egyetlen más koncepció sem képes ennyire hatásos ellenpontot mutatni, ilyen erős ellenpropagandát mutatni a háború ellenében.

  • miki :

    háborús filmekről nekem nem a schindler listája vagy a zongorista jut eszembe.ennyi erővel az élet szép is idekerülhetett volna.hiányolom viszont az elit alakulatot,bár az sorozat de mindenképp emlitésre méltó

  • fullank :

    Szerintem is jó a lista,de egy igazán nagyon jó film kimaradt.Az Atomcsapda Harrison Ford-al és Liam Neeson -el egy nem túl látványos,de brutálisan jó film !

  • kerge33 :

    Az Atomcsapda bűnrossz volt,mind dramaturgiailag,mind technikailag,mind pedig a színészeket tekintve szerény véleményem szerint,és ráadásul még csak nem is háborús film:-)

  • grigorij :

    Attila utasítására elolvastam.
    Kicsit döbbenten állok a liftes első helye előtt…
    Na de kicsit komolyabban: az ilyen listák minden esetben felvetik a generációs kérdést és azt is, hogy MIÉRT nézünk bizonyos filmeket?
    Nekem például a 25-ös lista nagy része valóban telitalálat – a sorrend most lényegtelen, hiszen az csak és kizárólag ízlés kérdése, például az No.1 minden esetben az Apokalipszis most, és a következő kettő (dobogó) helyre pedig zsong a Szarvasvadász/Szakasz, illetve a Híd túl messze van, a Halál ötven órája vagy a listába bele sem került KORSZAKOS remek, a Két nap az élet.
    Tényleg, az hol van???
    És a

    - Tű a szénakazalban
    - A négy páncélos és a kutya
    - Casablanca
    - Jó reggelt, Vietnam!
    - Tizedes meg a többiek?
    - Egri csillagok?

    Ami biztos, ketté kell(ene) választani: a klasszikus és a mai látványfilmekre. Utóbbiak többsége már a napi élet része (az iraki, afgán dolgokat a híradóban kell nézni), ugyanakkor bennük nem a történet a lényeg, hanem a látvány és a hatáskeltés. (egy könyv jobb, mint egy ostoba képregény)

    Na de igazat adok előttem szólókkal:
    Érdemes elővenni őket és megnézni!
    Hiszen a legtöbbhez mérhető alkotás mostanában úgy sem készül…

    Egyébként érdemes lenne megszavaztatni az olvasókat, hogy szerintük melyik a LEGJOBB Három testőr adaptáció..?

  • Szami :

    A Farkasok völgye – Irak?

  • zozo :

    Sziasztok szerintem jo ez a lista, de en a segitsegeteket szeretnem kerni keresek egy haborus filmet de sajnos nem tudom a cimet csak reszeleteket belole ha esetleg valaki felismerne kerem irja meg a cimet itt koszonom

    A filmben egy ottmaradt katonai csoportrol szol akik varjak hogy megmentsek oket,a jelenetek nagyresze elore kiasott arkokban zajlik a vegen meg csak egy a katona marad eletben a zoldfulu tapasztalatlan koszonom a segitseget elore is mindenkinek szep estet:)

  • Váradi53 :

    ZAZO-nak : Szerintem a Domb c. angol filmről lehet szó.

  • Somi :

    Szegasztok!

    Ismét egy 25-ös lista,persze emellett sem tudok csak úgy elgörgetni, hogy végig ne olvassam, és hogy véleményt ne nyilvánítsak. Női szemmel nézve nekem nem csak a durrogtatós, pirotechnikai elemekkel tarkított filmek nyernek elismerést ha háborús/történelmi alkotásról van szó. Bár ahogy látom, ehhez nem kell feltétlen nőnek leni.:)

    Elsősorban, mint minden ilyen listánál felmerül a probléma:mi a háborús film. Össze kell-e kapcsolni, a háborút azzal, hogy az egyben történelmi film is. Bár ez talán csak szőrszálhasogatás.
    Szerintem egy történelmi háborús film lehet akkor is a műfaj része, ha nem robban az arcunkba semmi. Ám bemutatja hogy abban az időben az katonákon kívül, hogyan küszködött az egyszerű civil ember. A Schindler listája pont ilyen, vagy a Zongorista, Az élet szép, Sorstalanság,de akár még szerintem Az Ötödik pecsét is. Tehát szerintem egyezzünk ki abban,pláne ha a listára nézünk, hogy nem csak a látványos, harctérre invitáló drámák a háborús történelmi filmek. Sőt az is idekerülhet ahol ugyan a katonák életét tárják elénk ám egész film alatt egyetlen véres jelenet sincs.Lesz ilyen tessék olvasni…:P Továbá lehet fiktív a háborús történet? Tehát egy bizonyos időszakot csak felhasznál helyszínnek a film,hogy elmeséljen egy történetet, és az esetleges történelmi ködbe veszett dolgokat teljessé teszi egy saját elképzelés szerint? Mint egy Becstelen Brigantik mondjuk. Valós személyek, fiktív történések.

    Miután ez megvolt, nézzük a listát. Alapvetően a 25 megint csak kevés, elvégre valóban rengeteg ebben a témában készült film van. A sorrend szerintem majdnem hogy édes mindegy,elvégre ahány ember annyi sorrend. Azonban,hogy milyen filmek vannak bent és mit vennék ki….hát volna mit változtatni szerintem.

    Zöld zóna…nem, nem jó film. Szeretlek Matt Damon, és téged is Kenobi, de szerintem nincsen helye ennek a filmnek egy olyan listában, ahol jelen vannak a klasszikusok: Szarvasvadász, A Szakasz,Kelly hősei stb. A Bőrnyakúak már sokkal inkább. De akár a Farkasok völgye-Irak, amit már említett valaki előttem. Messzemenően jobb film mint a Zöld zóna.
    Alapvetően nekem a Bombák Földjén sem tetszett annyira.Bár Jeremy Renner hihetetlen jó benne. De simán helyet kaphatott volna azonban: Katyn, vagy a Sas leszállt. Drámaiságban messze a Bombák Földjén fölé emelkedik a Katyn. A Sas leszállt meg rendkívül izgalmas és jó film.

    Örültem, hogy fenn láttam még, Az ellenség a kapuknál című alkotást. Személyes egyik nagy kedvencem.
    Azonban nézzük csak az amerikai alkotásokat. A maiak inkább drámai hangvételűek, ehhez azonban nem kell elmenni a közel keletig…ám vissza az időben.
    Biloxi Blues…ez a film hogy maradhatott ki? Kérem szépen, ez egy olyan film ami vetekszik az oxigén fontosságával. Aki nem érti a poént amikor azt mondom:”Boldog El Malagunnyát magának!” vagy nem tudja mit jelent a”Ho ho”, az szépen menjen a sarokba, és térdeljen kukoricára. Aztán nézze meg a filmet.:D Lehet, hogy nem fog felrobbanni semmi, és nincs benne olyan drámaiság mint más ezt az időt feldolgozó filmben, ám még is a végén olyan tanulságot kap az ember, amit soha nem felejt el. Egy vicces végtelen humorral teli film, ahol a dráma épp csak annyira csillan meg, amennyi bőven nem sok.:)

    Na de vissza a drámai oldalhoz. Hideghegy…remekül mutatja be annak az időnek a fojtogató atmoszféráját. Talán nincsen helye a legjobb 25-ben, de ha lenne ötvenes lista, bizony beleférne bőőven.

    Alapvetően amúgy a lista egészen korrekt, igen vannak filmek amelyek kihagyásáért lesújtó pillantással illettem a monitort,de kaptak helyet cserébe olyanok amelyek megenyhítették szúrós tekintetemet.

    Tehát kimaradt filmek szerintem:
    - Biloxi Blues
    - A Sas leszállt
    - Ötödik pecsét
    - Katyn
    - Becstelen Brigantik
    - Az élet szép
    - Farkasok völgye – Irak
    - A Harmadik Birodalom
    - Tizedes meg a többiek
    - Rettenthetetlen
    - Róma (a sorozat, tudom nem film de a legjobb sorozat ésfilm ebben a témában)

    A Harmadik Birodalom,tudom történelmileg nem hű film elvégre nem a németek nyerték a II. világháborút XD(aminek valóban még nincsen vége)azonban jó film. Fikció ahogyan a Becstelen Brigantik is, de ha annak lett volna helye, akkor ennek is. Még csak nem is mozi film hanem “csak” tv film, de érdemes megnézni.

    És pár link, kedvcsináló a Biloxi Blueshoz, annak aki még nem látta.:)
    http://www.youtube.com/watch?v=xW6yWieW1wY
    http://www.youtube.com/watch?v=gD7KLqWX-0E&feature=relmfu

  • ramses :

    A lista jó nagyjából úgy, ahogy egy ilyen lista jó lehet. A Schindler listája valóban nem háborús film, inkább filmdráma.
    Nekem az a bajom a háborús filmekkel, hogy egy amerikai (orosz,angol,francia stb) katona kinyír benne kb. 200-300 német katonát, holott ez a valóságban éppen fordítva volt. Csak meg kell nézni a háborús statisztikákat. A Szálingrád mindenképpen ide tartozna, ami megmutatja jobban a valóságot.
    Én szívesen látnék már egy olyan filmet, ahol egy derék német polgár nemzettudattal és igazságérzettel áthatva belépvén a német hadseregbe, a háborúban lenyűgöző karriert fut be, a bátorságának, és a harci szellemének megfelelően, de rajta kívül álló okok miatt a háborút elveszítvén rádöbben saját sorsának reménytelenségére.
    Na ez tényleg nagy film lenne. És igaz is, mert ez legalább 50 – 100 ezer emberrel megtörtént a valóságban.

  • magyarfy :

    A valóság jobb megismeréséhez ajánlom inkább, egy most vett könyvet, a címe A Magyar Kir.101. Honvéd Gépkocsizó Tanezred a II. Világháborúban. Nagyon jó, rengeteg fotóval.

  • Laci :

    Hát, szerintem bővítsük a listát:
    + Jöjj és lásd!

  • pressing :

    Amit mindenképpen hiányoltam:A híd túl messze van(1977),Sztálingrád(1993).Plusz még hozzáadható:Most és mindörökké(1979),bár ez nem a háborúban játszódik,hanem közvetlenül előtte,és csak a végén támadják a japánok Pearlt,ez csak adalék a cselekmény fővonalához.

  • smartdrive :

    Schindler listája, lol

  • Laci :

    Ezt a filmet senki se említette, pedig nálam ez van az első helyen:

    Harcosok szövetsége (Teljes film)
    http://www.youtube.com/watch?v=YetNF956s5Y

    Nézzétek meg, mert kár lenne kihagyni!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
    Aztán kiváncsi is vagyok, hogy felkerül-e Top 25-be. :)

  • Ati :

    Véres gyémánt?

  • Sobel :

    Lehet, hogy őrültség egy több, mint fél éves cikket commentelni, de ez csak most került elém. Csatlakoznék néhányotokhoz a Harcosok szövetsége (Taegukgi hwinalrimyeo) koreai film, tized annyi költségvetésből készült, mint a Ryan közlegény megmentése. Annak ellenére, is van helye, hogy időnként nagyon nyálas, de kell vmi indok, hogy az asszonyt is leültessük magunk mellé :D
    Sztálingrad (Stalingrad) német alkotás is nagyon hiányzik, az ellenség a kapuknál helyett kellett volna, hogy bekerüljön. Hollywoodiak fogták a Pravda cikkeit, s abból csináltak egy filmet, míg a németek bebizonyították, hogy nem csak a jenkik tudnak háborús filmet készíteni, s készítettek egy olyan alkotást, amely komolyan segítséget nyújtott egy egész nemzetnek e katasztrófa feldolgozásában.
    S hogy lássátok, hogy nincs bajom a jenkikkel, hiányolom A nyugaton a helyzet változatlan ‘79-es filmváltozatát is, de Kenobi mentéségére legyen szólva, tényleg rövid ez a TOP 25:D

  • Laci56 :

    Én elég öreg vagyok és csak a régebben készült filmeket láttam: inkább a lista első feléről. Olyan érzésem van a felsorolást elolvasva, mintha az amerikai filmek túlságosan dominálnának. A németek már képviselik magukat néhány kiváló mozival,( Hitler, U-boot, Sztálingrád) de nem akarom elhinni, hogy a volt szovjetunióbeli országok egyikében sem készült igazán jó, tárgyilagos film egy olyan korszakról, ami negyven évre tette tönkre a gazdaságukat, és száz évre az utódaik lelkét. Még most is vitatkoznak a történészeik, hogy 22-25 vagy 27 MILLIÓ halottjuk volt e abban a háborúban!
    Láttam, azért névrokonom ajánlott, ha jól láttam belorusz filmet a listára. (Laci: nem fogok bírni vele, mert minden utasítás angol nyelvű. Gondolhattál volna az angolul nem beszélő öreg kisebbségre is!)De ilyesfajta mozikat még keressetek!
    Sominak is igaza van:én ugyan nagyon sokat nem láttam , de a Katyn-t igen. Mindenképpen helye van a Top 25-ben.(Wajda is érintett: ez élete utolsó filmje, és az ő apját is ott végezték ki, tehát a története abszolút hiteles!)Még egy Wajda film: A Csatorna. Ajánlom figyelmetekbe: ha egyszer elkészülne a legjobb 50 listája, akkor ennek feltétlenül helye van köztük.
    A Ballada a katonáról eposszal is az a bajom, ami a szovjet filmekkel általában: egy nagy adag hamis cukormázzal öntötték le, a jó emberek mind nagyon jók, a rosszak viszont csak kicsit rosszak. Legfeljebb annyira, hogy nem adják oda a szabadságos kiskatona szappanját! Na ebben a szappan a kisebbik hazugság. A nagyobb a szabadságos katona: ilyen a korabeli szovjet hadseregben nem létezett.Volt viszont a gyalogságuk mögött az elit NKVD, aki kíméletlenül falhoz állította a szökevényeket. A másik szép szirupos szovjet film: a Szállnak a darvak. Kíváncsi lennék egy 20- 30 éves véleményére, ha ezeket a filmeket megnézi, mit szól hozzá? Hová sorolná?
    Sztálingrád is nagyon érdekel, ha erről készült másik film is, és nem az (az egyébként kiváló) német amit láttam.
    :D L

  • Fülöp Csaba :

    A remageni híd is kimaradt…

  • Zorro :

    És még pár, ami kimaradt:

    A híd (Die Brücke, 1959)
    A híd (Die Brücke, 2008)
    Bátor emberek
    Budapest felszabadítása
    Csendesek a hajnalok
    Élők és holtak
    Emberi sors
    Felszabadítás
    Gewissen in Aufruhr
    Néger
    Ordasok között
    Sellő a pecsétgyűrűn
    Szigorúan ellenőrzött vonatok
    Szökés Sobiborból
    Sztálingrád túlélői
    Támadás Rommel ellen
    Berlin 1945

    … egyelőre ennyi

  • Sebi :

    Tábotűz a víz alatt, padhoz láncolt fing, özvegy tehén bosszúja… a legmeghatóbb filmek….

  • mekes józsef :

    Kedves ombre ne haragudj,hogy zavarlak de te voltál az első aki amlítetted a vaskereszt második részét.Sajnos sehol nem tudom megszerezni pedig régen egyszer már láttam és ha jól emlékszem Richard Burton játsza Steiner szerepét.Ha valahogyan meg tudnád mondani hol szerezhetem meg nagyon megköszönném.

  • Bagoly :

    A Schindler listája hogy kerül be a háborús filmek kategóriába? :) Történelmi filmdráma. A zongoristának szintén semmi keresnivalója ebben a listában.

  • BWilderfan :

    Hasonló listák A nagy szökés említése nélkül egyszerűen nem vehetők komolyan.

  • noname :

    Orosz (szovjet) háborús filmek:

    Jöjj és láss
    Csalóka napfény 2
    stb.

    A Schindler listája meg a Zongorista tényleg gáz, hogy bekerült. Utóbbi kb. 3 percre háborús film – mikor a zsidót megmentő német tiszt sorban írja alá a parancsokat. Helyettük IGAZI háborús filmeket is betehettetek volna.

  • ILDJARN :

    Schindler listája első helyen,na takarodj már.
    Ellenség a kapuknál meg a 23-as?

  • LT :

    Nyugaton a helyzet változatlan / All quiet on the west front /1979

  • LOL :

    Egy epic-nek kellene az I. helyen lennie: Kelly hősei

  • amongöt :

    A schindler listálya mióta háborús film attól nem lessz egy film háborús hogy a háború idején játszódik!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

  • Zsombor :

    Na de hol marad a Jó reggelt Vietnám? :S alapfilm…

  • po :

    ez az oldal rossz

  • kerge34 :

    Viszlát po!

  • matyesz :

    Elit alakulat?? Jó reggelt Vietnam? Becstelen Brigantik? Egy csomót kihagytáál!!

  • Aki megmondja :

    Ha a legjobbakat keressük, ezeknek a filmeknek a fele/kétharmada szóba sem jöhet.
    Nincs Nyugaton a helyzet változatlan, nincs Sztálingrád, nincs A híd túl messze van, a már említett Elit alakulat is hiányzik.

    Ezt a listát tényleg nem lehet komolyan venni.

  • mandelbroth :

    Nos végigolvasva, van pár érdemes, de igaz sok kimaradt es végiggondolva valóban kimaradtak sokkal jobbak

    Vitathatalan a 9. század ezek elé tétele mind történetre, mint ábrázolás hitelességére kiválló alkotás.

    Band of Brothers, The pacific, hol van, igaz ezek sorozatok de itt a helyük.

    Az U 571 valahogy nem tenném ide. a Pearl Harbourt meg nevetséges volt az utolsó harmada egyenesen szánalmas.

    Itt lenne a helye a corelli kapitány mandolinjának, a fegyverek szavának a vaskeresztnek, valóban hosszú a lista.

    Valaki irta a jöjj és lásd ot, megrázó és különleges darab. Talán az első olyan film ahol kendőzetlenül és pátosz nélkül mutatják be a háború hozadékat, ott nincsennek hősök, csak vesztesek, mint a valóságban.

  • mandelbroth :

    Ja es a war horse.
    az is elvonalbeli….

  • Csoky :

    A lista egy részét láttam, a másik részét most töltöm. :) Lány létemre a háború-legyen az világháború vagy szimplán egy ütközet-,és a háborús filmek eléggé érdekelnek.
    Börnyakúak, Ellenség a kapuknál, Bombák földjén, A leghosszabb nap, A zongorista és a Schindler listája, mind többszörösen látott filmek. Nem tudom, hogy egy Schindler listája és mondjuk egy Bombák földjén hogyan hasonlítható össze, de ha én csinálnék egy listát, tuti, hogy az első helyet nekem is Schindler listája foglalná el.
    Én betettem volna a “Csíkos pizsamás fiú”-t is. Az ilyen témájú és stílusú filmek nagyon meghatottak.
    Végülis jó ez a lista, nincs kifogásom ellene. :)
    Köszönöm a segítséget, meg vannak az új film jelöltjeim :)

  • ruszki :

    hát elég érdekes egy lista lett mitne mondjak
    nálam elsősorban egy két orosz film van az első helyen
    1nek mindjárt a Снайпер de a folytatása se rossz
    aztán jöhet a Zvezda majd a már említett 9.század a finnektől a Gränsen
    megint egy orosz a Тихая застава
    és ezután sorba a híd túl messze van/ Remagan/ kelly hősei /piszkos tizenkettő/ elitalakulat… és a többi klasszikus

  • dodo :

    Igényes lista!
    Bár szerintem mindenidők legjobb háborús filmje.: Sólyóm végveszélyben!!!!!!!!!!!!!!!

  • zsolt :

    Mindenek elott bocsanat az ekezet nelkuli irasert!
    Szerintem meg nehany kotelezo film a temat kedveloknek.
    Eleinte en is vonakodtam megnezni ezeket a filmeket mert mas orszagok keszitettek vagy mas nemzetisegu rendezok csinaltak de nem csalodtam bennuk!Nem csak hollywood a kiraly!Ime..
    Mai Wei(my way)
    Klanok haboruja
    Voros szikla
    Voros baro
    A dicsoseg zaszlaja
    Flyboys,egi lovagok
    harcosok szovetsege
    Soha tobbe haborut
    az 54.hadtest
    stb

  • Mireben :

    Egészen tetszetős a lista, bár van néhány köztük amit még nem láttam, de legalább meg van, hogy mit kell “megvenni”. ;)
    Csupán egyetlen egy dolgot hiányolok belőle és olvasás közben végig azt vártam, hogy majd a cikk vége felé előbukkan: Az elit alakulat. Tudom, tudom elméletileg sorozat, de szerintem sokkal inkább lehetne egy 10 órás filmnek tekinteni és nálam egyértelműen az 1. vagy inkább a 0. helyen áll.

  • Laci :

    Nem olvastam el minden hozzászólást és ezek mind kivétel nélkül klasszikusok,de kimaradt a tizedes meg a többiek.

  • Vozo :

    Nem teljesen háborús , de nálam bent van a top 10ben a Vadászat a Vörös Októberre

  • Manitou :

    Nem tudom mi szerint vagy ki szerint lett kategorizálva de azért hagy maga után kívánalmakat.Mondjuk aki látta a ,,A Sólyom végveszélyben ,, cimű filmet ennek alapján akkor jöhetett volna a Rambo 2,3, mert elégé érdeke dolgok vannak benne lásd 1000 ember lövöldöz persze senki nem hal meg de az ezerből majd mind meg hal.Kicsit nagyon gagyi a Legjobb háborús besorolásba.A régi klasszikusokról már nem is beszélve mint pl a a tavasz 17 pillanata és még sorolhatnám.

  • Gery :

    Édes istenem. Egy ilyen listára hogy nem bírt felkerülni a Full Metal Jacket? Azért ezt kihagyni, nem semmi…

  • Miner :

    Egyetértek!

  • Matyus :

    Hát a harc Los Angelesért nálam mindent vitt. :) Jó lista egyébként. A Shindler listája szerintem semmiképpen sem érdemel első helyet, vontatott több helyen túlzó film, de hát a mai világban, ha holokauszt, akkor első hely.
    Kíváncsian várom azt az első filmet, melyben bemutatják Magyarország vonatkozásában a világháborúkat. Kíváncsi lennék egy hollywoodi verzióra (bár szerintem azért nem született még ilyen film, mert nem merik bolygatni a történteket)

  • férfi :

    csakhogy erősitsem a listát
    csapajev
    a sas tengeralattjáro
    normandia nyeman
    ha valaki tud rola irjon nagyon megnézném

  • ggg :

    nagyon kutya

  • ljerk :

    1. Gettysburg

    Klasszikus film az amerikai polgárháború legnagyobb ütközetéről. Nálam telitalálat mert nem ás be mélyen az okokba, inkább a konkrét épp ott történő eseményekre koncentrál nemcsak a tábornokok hanem a közkatonák szintjén is.

    2. Krónika – A második magyar hadsereg a Donnál (25 részes riportfilm – kb 25 óra)

    Sára Sándor rendezte (egyébként a 80 huszár című filmje is ott lenne egy TOP 100-as listán) 1982-ben kb. 100 órányi riportból, a készítés dátuma valószínűleg nem tett jót annak hogy teljességgel mutathassa meg a dolgokat, de azért igen nagyívű összegzés. A YouTube-on több feltöltésben is megtalálható a sorozat.

    3. (bár inkább csak extra) Jumong – koreai sorozat az egyik első koreai állam megalapítójáról, időben az Julius Caesar kora. Harca a kínai Han dinasztia Vashadserege ellen. Persze nem teljesen háborús film, inkább k-dráma.

  • Synovia :

    Megnéztem a fentebb többször is említett 9. századot.
    Kemény és drámai film.
    Szerintem lazán pariban van az Acéllövedékkel, vagy az Apokalipszis mosttal.

    Köszönöm a tippet!

  • Doki :

    A Sztálingrád hol maradt a listából?????????????????

  • Tomi :

    A felsorolt filmek nagy része “amerikai klasszikus” (nevezzük így). Az amerikai klasszikusokkal az a bajom, hogy nagy részük “egykaptafa mozi”: mindig ugyanabból a szemszögből elmesélt, ugyanazokkal az eszközökkel ugyanúgy operáló (pl. történeti elemek esetén) forgatókönyvek, megtévesztésig hasonló karakterek, szájbarágós stílus… klisétenger. Így – egy szerény számú kivételtől eltekintve – nem hordoznak magukban valódi értéket (csak a számomra, természetesen. El tudom fogadni azt, hogy valakinek ez tetszik).

    A Schindler listája – nálam – nem fér bele a top 10-be (annak ellenére, hogy jó film, mégsem értem, hogy mitől állhatna a háborús műfaj élére), sőt, még a top Spielberg filmek közé sem (eléggé éles a kontraszt a rendező többi munkájához képest – tempo, karakterek, mondanivaló… stb.). A jelen listáról nekem a Szarvasvadász tetszett a legjobban.

    U.i.: nem kell idegeskedni. A filmek nem a történelmet tanítják, csupán szórakoztatnak (ahogyan a történelemkönyveket is újra meg újra átírják, az eseményeket is átértelmezik az aktuális politikai trendek hatására). Ennyi ez.

  • ombre :

    Remélem meg filmesítik egyszer a Sven Hassel könyvek valamelyikét vagy mindet ! (Mekes József az a Steiner – Das Eiserne Kreuz II de és sem tudom megszerezni csak a You Tube – on találtam )

Szólj hozzá te is!

Írd be a hozzászólásodat, vagy a trackbacket az oldaladról. Íratkozz fel a kommentekre subscribe to these comments RSS csatornán.

Fogalmazz szépen. Maradj a témánál. Ne spamelj.

Ezeket a tageket használhatod:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Ez egy Gravatar kompatibilis oldal. Ha akarsz egy bárhol használható avatart magadnak, regisztrálj: Gravatar.